Nem lehet tovább halogatni az államháztartás átalakítását, máskülönben hazánk végleg leszakad a régiós országok versenyében – a különböző álláspontok ellenére ebben a kérdésben egyetértettek az ICEG gazdaságkutató intézet tegnapi konferenciáján részt vevő politikusok és elemzők. A felszólaló Veres János pénzügyminiszter maga sem vitatta a változtatások létjogosultságát. Mint fogalmazott, a választások után haladéktalanul hozzá kell kezdeni a reformokhoz az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy terén, s az erre vonatkozó intézkedésekről már a nyár elején döntést lehet hozni.
Magyarország növekvő eladósodására figyelmeztetett beszédében Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetvezetője, aki hangsúlyozta: az elmúlt négy évben hazánk lemaradt az új uniós tagállamok versenyében. Varga az új kormány legfontosabb feladatának a hitelesség helyreállítását, az államháztartás rendbetételét, és a munkahelyteremtést jelölte meg.
A konferencián felszólalt Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója, aki a szociális kiadások, az oktatás és a fejlesztés területein sürgetett mielőbbi változtatásokat. Az államháztartási folyamatokkal kapcsolatban Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési igazgatója azt hangoztatta, hogy Magyarország még soha nem volt ennyire messze az euró bevezetésétől, mint most. Szavai szerint az elmúlt években az Európai Unió felé elküldött újabb és újabb konvergenciaprogramok egyre későbbre tolták ki euróövezeti csatlakozásunk időpontját. Emlékeztetett: jelenleg Brazíliával vagyunk egy szinten a bruttó hazai össztermékhez viszonyított államadósság tekintetében.
A költségvetés átláthatatlanságát nevezte az egyik legnagyobb problémának beszédében Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, aki szerint jelenleg nincs valós képünk a büdzsé állapotáról, s a PPP-programok tovább nehezítik a tisztánlátást az államadósság kérdésében. A hazánkba települő külföldi nagyvállalatok támogatásairól a volt jegybankelnök úgy vélekedett, hogy a nagybefektetőkre irányuló állami iparpolitika ideje lejárt, s inkább a kis- és középvállalkozások tőkeproblémáit kellene orvosolni.
Hasonló véleményt fogalmazott meg felszólalásában Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki rámutatott: egyre több állami kiadás kerül a költségvetésen kívülre, az államháztartás átláthatóságának hiánya gyengíti a hazánk iránti bizalmat. Hozzátette: sem hazánk leminősítéseit, sem pedig az uniós figyelmeztetéseket nem szabad elbagatellizálni, ezeket a figyelmeztetéseket ugyanis folyamatosan figyelik a befektetők is.

Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő