A végsőkig kitart az ügyészség

A nyilvánosság részletes tájékoztatása helyett a Legfőbb Ügyészség ismét a kormánypárti Népszavában ismertette jogi álláspontját. Deutsch-Für Tamásnak a Gyurcsány Ferenc kormányfő családi cégével szemben tett feljelentéséről azonban még mindig nem döntöttek, holott erre törvény kötelezi az ügyészséget.

Szombati számában a Népszava ezt írja: a Legfőbb Ügyészség kitart azon álláspontja mellett, hogy Deutsch-Für március 8-án benyújtott feljelentését megismételt panasznak minősíti. A Legfőbb Ügyészség szerint a törvény nem zárja ki, hogy egy ügyben megismételt panasszal éljenek, amely elbírálásának az ügyészség szerint nincs határideje. Ezen állásponttal ellentétben azonban a büntetőeljárási törvény egyértelműen és kifejezetten megtiltja, hogy egy jogerősen elbírált ügyben ismételten panaszt nyújtsanak be (lásd keretes írásunkat). Ezt követeli meg a jogbiztonság is, hiszen így előfordulhatna, hogy egy ügyet soha nem lehetne lezárni, mert mindig újabb és újabb jogorvaslattal lehetne élni a jogerős határozattal szemben.
Az ügyészség eddig arra a kérdésre sem adott választ, hogy ha álláspontja megfelelne a törvényeknek, akkor egy jogerősen eldöntött ügyben vajon hányszor lehetne megismételt panaszt benyújtani. Kétszer, tízszer, s ki határozná meg a megismételt panaszok számát? Mivel azonban a büntetőjog a megismételt panasz jogintézményét nem ismeri, sőt kifejezetten tiltja annak alkalmazását, erre a kérdésre jogszerű válasz nem adható.
*
Természetesen felmerülhet bűncselekménygyanús ügyekben olyan helyzet, hogy a feljelentés elutasítása után derülnek ki újabb tények, kerülnek elő újabb bizonyítékok, amelyek más megvilágításba helyezik a korábban már vizsgált ügyet. Az ilyen új körülményeket tartalmazó beadványt a törvény szerint a nyomozó hatóságnak új feljelentésnek kell tekintenie, és három napon belül határoznia kell a nyomozás megindításáról. A kormányfő családi cége, a Fittelina Kft. esetében is ez a helyzet. Deutsch-Für az első feljelentésének elutasítása után olyan új dokumentumok birtokába jutott, amelyek egyértelműen cáfolják azt az ügyészi feltételezést, hogy a Fittelina ráépítés jogcímén megszerezte Gyurcsányék családi villájának tulajdonjogát, és ezért nem történhetett adócsalás. A képviselő a nyilvánosság előtt is bemutatott több okiratot – köztük a II. kerületi önkormányzat és Gyurcsány anyósának, Apró Piroskának a jognyilatkozatát –, amelyekből kiderül, hogy a Fittelina Kft. nem volt a Szemlőhegy utcai ingatlan tulajdonosa.
Deutsch-Für az új bizonyítékok alapján nyújtott be március 8-án feljelentést a Fővárosi Nyomozó Főügyészséghez. A feljelentést március 9-én áttették a Fővárosi Főügyészséghez, amelyik már több mint két hete nem bírálta el azt. A képviselő arról a sajtóhírről sem kapott hivatalos tájékoztatást, amely szerint a Legfőbb Ügyészség megismételt panasznak minősítené beadványát. Deutsch-Für március 20-án bejelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, és azt kérte, hogy mielőbb intézkedjen a törvényesség helyreállításáról, azaz a feljelentése jogszerű elbírálásáról. Azt is kérte a törvényesség legfőbb őrétől, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatása céljából mielőbb korrigálják a sajtószóvivő – a megismételt panaszra vonatkozó – jogellenes kijelentéseit. A legfőbb ügyész a mai napig nem válaszolt az országgyűlési képviselő beadványára. Lapinformációk szerint azonban a Legfőbb Ügyészség változatlanul kitart jogellenes álláspontja mellett, és megismételt panasznak tekinti a feljelentést, amelyet határidő nélkül kíván elbírálni.
Jogi szakértőink szerint az ügyészség nehéz helyzetbe került. A nyomozó hatóság nyilvánvalóan nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a képviselő feljelentésében benyújtott új bizonyítékokat, hiszen azokat Deutsch-Für a nyilvánosságnak is bemutatta, megismerhetővé tette sajtótájékoztatóján. A nyilvánosság elé tárt dokumentumok alapján viszont az ügyészségnek egyértelműen el kellene rendelnie a nyomozást különösen nagy értékű adócsalás és magánokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt a kormányfő családi cégének ügyében. Az ügyészség mivel az okiratokról nem mondhatja, hogy nem léteznek, feltételezhetőleg legalább időlegesen megpróbálja elkerülni az elkerülhetetlent, azaz a döntés kitolásának érdekében létrehozta a jog által nem ismert megismételt panasz jogintézményét. Árulkodó jele az ügyészség jogsértő magatartásának az a tény, hogy sem a nyomozó szerv, sem Polt Péter legfőbb ügyész hivatalosan írásban nem reagál a képviselő beadványaira. A megismételt panasz nem létező jogintézményének felállításával az ügyészség megpróbál a végsőkig, de feltehetőleg legalább a választásokig kitartani, és visszatartani a miniszterelnök bűncselekménygyanús családi ügyletében a büntetőeljárás megindítását.