Bírálják a kormányt a hazai kertészek

A kertészet fejlesztésével ugrásszerűen növekedhetne a foglalkoztatás, minthogy ez a mezőgazdaság egyik legmunkaigényesebb ágazata. Ehhez azonban a kormány részéről szemléletváltásra lenne szükség, amire a jelenlegi kabinet nem mutat hajlandóságot. Intézkedéseivel, hibás döntéseivel csak gátolja azt, hogy jobbra forduljon a zöldségtermesztők helyzete.

Ezekről volt szó azon a nemrég Szentesen megrendezett szakmai tanácskozáson, ahol a zöldségtermesztők problémáiról tárgyaltak. Az előadók emlékeztettek arra, hogy évekkel ezelőtt, amikor több geotermálkutat fúrtak Szentesen és környékén, s a meleg vizet fóliasátrak, üvegházak fűtésére használták, a térség a kertészek paradicsomává vált. A jelenlegi energiaárak mellett még nagyobb szükség lenne a termálvízre, hiszen ez lényegesen olcsóbbá teheti az üvegházi zöldségtermesztést, de ebben a választási ciklusban a jogalkotók ennek lehetőségét döntésükkel kizárták.
Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy nemrég Brüsszelben járt, ahol az Európai Unió bizottságának néhány tagjával tárgyalt. Miután a Dél-Alföld kitörési pontjaként a kertészet fejlesztéséről beszéltek, megemlítette vendéglátóinak, hogy Magyarországon a jelenlegi kormány milyen gátat szabott a termálvíz hasznosításának, amikor kötelezővé tette annak visszasajtolását, s a szankcionálásról is jogszabályt alkotott. A brüsszeli bizottság alternatív energiákkal foglalkozó igazgatóságának vezetője egyértelműen megállapította, hogy ez ellentétes az Európai Unió törekvéseivel.
A geotermikus források tekintetében hazánk a második helyen áll a világon, de ami a felhasznált menynyiséget illeti, a hetedik helyen vagyunk. A rendelkezésre álló kapacitás az ország területének jelentős részén, de főként a Dél-Alföldön kiváló lehetőséget adhat a zöldségtermesztési ágazat fejlesztésére. A témához kapcsolódva Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke kifejtette, hogy amíg nem változtatják meg a jelenlegi jogszabályokat, a termálvíz hasznosításának elterjedéséről aligha lehet beszélni. A törvény ugyanis az új kutak esetében előírja a visszasajtolást, ami rendkívül költséges. Ezt annak idején azzal indokolta a jogszabály előterjesztője, hogy a környezetszenynyezés megakadályozása miatt van szükség ilyen törvény elfogadására. Azt azonban mindmáig senki nem tudta bizonyítani, hogy a vissza nem sajtolt termálvíz milyen ártalmakat okoz.
Az új kormányra vár, hogy az ilyen és hasonló anomáliákat megszüntesse – mondta Nógrádi Zoltán fideszes parlamenti képviselő. Ezt mihamarabb meg kell tenni, mert a kertészet valóban nagyobb odafigyelést érdemel, hiszen fejlesztésekkel fokozható a jövedelmezhetősége, ezenkívül munkahelyteremtés szempontjából sem elhanyagolható ágazatról van szó.

Drágulhat a zöldség-gyümölcs. A forint gyengülése miatt drágulhatnak itthon az import zöldségek-gyümölcsök – állítják szakértők, akik a nemzeti valuta értékvesztése miatt hét-nyolc százalékos fogyasztóiár-növekedéssel számolnak. Ám az áremelés várat magára, mert a nagykereskedők még nem hárították át azt a kereskedelmi láncokra, de egy, a Világgazdaságnak nyilatkozó importőr arra is felhívta a figyelmet, hogy az új árak hamarosan megjelenhetnek a standokon is.
Tudomásunk szerint a hipermarketek még nem emelték áraikat. Ezt az értesülést megerősítette Danks Emese is, aki munkatársunknak elmondta, változatlan áron kínálják vásárlóiknak a primőr zöldséget és gyümölcsöt.
– Az ágazat szempontjából a lehető legrosszabbkor jött a forintgyengülés, mert az kedvezne az exportnak, de egyelőre nincs áru, amit ki lehetne vinni az országból. Számunkra pech, hogy mindez akkor következett be, amikor még nem indult be a hazai termelés – helyezte más megvilágításba a témát Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, jelenleg a fogyasztói kínálatnak csak a 30 százalékát teszi ki a hazai termelés, az áru többi része importból származik, s ezért termelésünk nem tudja egyensúlyozni az esetleges árnövekedést. Az arányok május során változnak, nyáron pedig már 80-20 százalékra fordulnak, mert addigra a hazai termelés is beindul. Mindezek figyelembevételével Mártonffy Béla úgy véli, nem szökik egekbe a zöldség-gyümölcs ára. Szerinte éves szinten három-négy százalékos fogyasztóiár-növekedésre lehet számítani, de egy ekkora drágulás benne van az inflációs várakozásokban. (N. O.)