A louisianai New Orleans mellett készített External Tank (ET) az űrrepülőgép egyetlen olyan eleme, amelyet nem lehet többször felhasználni. A 47 méter magas és 8,4 méter átmérőjű test folyékony hidrogént és oxigént befogadó tartályokat, csővezetékeket, szivattyúkat és egyéb más szerelvényeket tartalmaz, s 736 tonnányi hajtóanyagot lehet beletölteni. A gép három főhajtóműve innen táplálkozik a Föld körüli pálya – nagyjából a 110 km-es magasság – eléréséig, amikor a kiürült külső tartályt leválasztják, majd az a sűrűbb légrétegekbe süllyedve megsemmisül. Az ET többszöri módosításon ment át a kezdetek óta, és a Columbia 2003-as tragédiája után is változtattak rajta, mert a tartály külső falát borító hőszigetelő, habkönnyű anyag leváló darabjai – a torlónyomás következtében fellépő sebességkülönbség miatt – hatalmas erővel ütközve az űrrepülőgép testének katasztrofális sérüléseket okozhatnak, és mint bebizonyosodott, három évvel ezelőtt okoztak is. Létfontosságú tehát a darabok leszakadásának megakadályozása az emelkedés idején a tartály leválásáig, nagyjából a start utáni kilencedik percig. A Discovery tavalyi tesztrepülésekor is váltak le alkatrészek, amelyek – a külső kamerák tanúsága szerint – ugyan nem ütköztek a gép testének, de a repülés tapasztalatát kiegészítve a későbbi számítógépes modellezéssel, az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA most úgy döntött, hogy a jövőbeli tartályokon további módosítás szükséges.
Miként megírtuk, a NASA májusban ismét megkísérli útnak indítani a Discoveryt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ezenkívül az idén még két űrrepülőgép felszállását engedélyezhetik, az egyikét júliusban, a másikét novemberben. A program újraindításának feltétele, hogy májusig megoldják az asztronauták biztonságát veszélyeztető technikai gondokat. Wayne Hale, a NASA programigazgatója elmondta: igyekezniük kell, mert a május 3-án megnyíló indítási ablak 22-én bezárul a Discovery előtt, és csak július 1–20. között, illetve augusztus 28-tól szeptember 14-ig adódik ismét lehetőség a startra. Ha azonban a tervezett felbocsátásig nem sikerül úrrá lenni a gondokon, akkor semmiképpen nem kockáztatják az űrhajósok biztonságát – fűzte hozzá a programigazgató.
A mostani út a Return to Flight program második repülése lesz, mielőtt további tizenhat küldetéssel folytatnák a Nemzetközi Űrállomás építését 2010-ig a napokban aláírt egyezmény szerint. A Discoveryn helyet kap az európai űrhivatal, az ESA egyik űrhajósa, Thomas Reiter is, aki második számú fedélzeti mérnökként dolgozik majd az űrállomáson, és egyébként a tiszteletbeli magyar űrhajós cím birtokosa. Hat hónapos űrbéli tartózkodása folyamán együttműködik a 14. számú ISS-személyzettel is, az amerikai Mike Ficke-vel és az orosz Fjodor Jurcsihinnel.

Századvég: A magyarok szerint a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak