Négy választás Magyarországon

1990
Németh Miklós a parlamentben bejelentette: 1989 novemberében egy kormányülésen az ipari miniszter jelezte, hogy egyes nagyvállalatoknál szinte tudatosan termelési zavarok keltésére törekednek egyesek. Egy levelet is kapott, amelyben az állt, hogy az MSZMP volt vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordítására, mint a fegyveres hatalomátvételt. Németh szólt a belügyminiszternek, majd a következő hét végén módot talált arra, hogy felkeresse a levél íróját. „Kérem, a hír igaznak bizonyult!” – közölte Németh Miklós. A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a fenyegetés megyei, területi MSZMP-vezetőktől származott. · Bársony András, a nyomdászszakszervezet főtitkára élesen kikelt az „új messiások” ellen.

1994
Kovács László (MSZP), a külügyi bizottság elnöke szerint szerencsésebb lett volna, ha a kormány még az EU-csatlakozási kérelem benyújtása előtt tájékoztatta volna az illetékes országgyűlési bizottságokat szándékairól, mert felmerülhet külföldön és belföldön, hogy a választások miatt vált szükségessé a kormányzati lépés. · Békesi László szocialista képviselő tudatta: a magyar gazdaság mély válságban van, és a jelenleginél hatékonyabb menedzselésre van szüksége. · Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a társadalombiztosítási önkormányzatok tevékenységét pozitívnak értékelte, és emlékeztetett arra, hogy a korábbi tb-főigazgatóság „benne volt minden bank és brókercég csődjében” – idézte a szocialista politikus szavait a Népszabadság.

1998
Csak egy tévéelnöknek volt ízlésbeli gondja műsoraimmal, de úgy emlékszem, még ő sem ágált például Az én mozim ellen – nyilatkozta Friderikusz Sándor a Népszabadságnak. · Fazakas Szabolcs ipari miniszter bejelentette, hogy áprilisban várhatóan elmarad az energiaárak emelése. Karl Imre kormánymegbízottól a Népszabadság megtudta: márciusban az összes gázszolgáltató számláján szerepelni fog a gázár-kompenzáció azoknál a fogyasztóknál, akiknél az Energia Alapítvány ezt indokoltnak találta. · A választások utáni időszakra, a következő kormányra és parlamentre marad a döntés Bős–Nagymaros ügyében – derült ki Kovács László külügyminiszter szavaiból. Szent-Iványi István SZDSZ-es frakcióvezető közölte, okafogyottá vált a koalíciós vétó az ügyben.

2002
Országos felháborodást váltottak ki a kisgazda tagság és számos megyei FKGP-elnök körében azok a hírek, amelyek szerint a párt egyes vezetői hajlandók lennének koalícióra lépni az MSZP-vel. A Magyar Nemzet úgy tudja, 30-40 kisgazda képviselőjelölt kész visszaadni megbízólevelét, ha az FKGP elnöksége nem zárja ki egyértelműen az együttműködés bármilyen formáját a szocialistákkal. · Tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését ígérte Medgyessy Péter. Mint közölte, erről egyeztetett László Csaba pénzügy- és Csehák Judit egészségügyminiszter-jelölttel. A szocialista miniszterelnök-jelölt szerint a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett kizárólag szándék kérdése, hogy javítunk-e a hárommillió nyugdíjas életén vagy sem.