A szavazás napja hosszú lesz, a delegáltak kipihentségén is múlik a választás tisztasága. A delegált csak akkor hatékony, ha a szavazóhelyiségben tartózkodik. A szavazás tisztasága a demokrácia alapja, nem pedig lóverseny: hajszolásnak, terrorizálásnak helye nincs. Mindent inkább kétszer meg kell ismételni: semmi nem történhet párhuzamosan, ellenőrizetlenül. Akárki akármit mond, a szabályokat mindig szigorúan be kell tartani. A jelenlegi szabályozás nem minden esetben tudja a választás tisztaságát garantálni. Bár több itt ismertetett problémára is felhívták az Országos Választási Bizottság (OVB) figyelmét, mégis elzárkóztak a megoldástól. Ennek híján külön erőfeszítésre van szükség, hogy a delegáltak be tudják tartatni a választási törvény olyan alapvető előírásait, hogy egy ember csak egy szavazatot tudjon leadni.
Hol írjuk alá a jegyzőkönyvet?
A szavazatszámláló bizottság választott tagjait a jegyző jelöli és az önkormányzat képviselő-testülete fogadja el. E tagok egy része részben lojalitásból, részben a tízezer forintos díj miatt a jegyző iránt elfogult lehet. A delegáltnak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy minden kirívó eseményt jegyzőkönyvben rögzítsenek. Ennek érdekében célszerű jegyzőkönyvi űrlapot magával vinnie a delegáltnak, mert nem biztos, hogy helyben lesz fénymásolási lehetőség. A jegyzőkönyvvezető szerepe kiemelten fontos, hiszen íratlan hagyományként ő kezeli a pecsétet is, amely a szavazólapot érvényesíti. Tekintve, hogy őt a jegyző nevezi ki, kísérlet történhet a befolyásolására. A pecsételő és a jegyzőkönyvvezető munkáját azonban a delegált ellenőrizheti.
A legtöbb esetben elmaradt az összes üres szavazólap darabszámának jegyzőkönyvezése, mert nincs ilyen rovat a jegyzőkönyvben. Meg kell tehát számolni az összes üres szavazólapot, és darabszámát rögzíteni kell a jegyzőkönyv külön lapján, melyet alá kell íratni a szavazatszámláló bizottság minden tagjával. Volt eset, hogy a szavazás megkezdése előtt a jegyzőkönyvnek nemcsak az elejét, hanem a végét is előre aláíratták a tagokkal. Így lehetővé válhatott a jegyzőkönyvvezető számára, hogy cserélni tudja a köztes lapokat. Ha valaki ezt szóvá tette, azzal szerelték le, hogy már aláírta a jegyzőkönyvet. Ennek elkerülésére a szavazás megkezdése előtt a jegyzőkönyvnek csak az elejét szabad aláírni; a jegyzőkönyv végét csak annak lezárásakor.
Előfordult, hogy a szükségesnél több urna került be a szavazóhelyiségbe, vagy ezek közül néhány lezáratlan volt, illetve nem megfelelő urnazáró címkével volt lezárva. Ennek elkerülésére összesen csak két fix urna állhat rendelkezésre. Ezen túlmenően indokolt, hogy minden szavazókörben egy-egy mozgó urnát is biztosítsanak a szavazóhelyiségen kívüli szavazás lebonyolításához. Feltétlenül figyelni kell arra, hogy a meghatározott két urnán és a mozgó urnán kívül véletlenül ne kerüljön a szavazóhelyiségbe harmadik vagy negyedik urna. Meg kell nézni, hogy az urna megfelelő urnazáró címkével legyen lezárva, nehogy „véletlen” urnacsere előfordulhasson.
Napkezdés üres urnával
Megesett, hogy nem engedték az első érkezőnek az ellenőrző lap kitöltésével hitelesíttetni, hogy üres az urna, hanem megpróbálták az urnát egy „beépített szavazóval” hitelesíttetni. Így előfordulhatott, hogy az urna nem volt üres. Olyan is előfordult, hogy nem került be az ellenőrző lap az urnába, s ezt csak később, délelőtt tízkor észlelték, ezért az addigi összes szavazatot érvénytelenítették. Nem zárható ki, hogy a csalást megkísérlők törzsszavazóit előzetesen értesítették: csak tíz óra után jöjjenek.
Előfordulhat, hogy a mozgó urnába nem kerül be az ellenőrző cédula, mert nem ellenőrizte az első szavazó annak ürességét. Úgy vitték ki, hogy már volt benne előzetesen bekészített szavazat. Ez elkerülhető, ha az első szavazóval a mozgó urnát is hitelesítik.
Volt rá példa, hogy a személyazonosítást végző jegyzőkönyvvezető, arra hivatkozva, hogy ismeri a szavazót, kipipált biztosan el nem jövő embert a névjegyzékben, aki helyett így egy ismeretlen szavazott. Olyan is előfordult, hogy ezzel a módszerrel halott nevében szavaztak. Épp ezért minden egyes szavazó esetében ragaszkodni kell hozzá, hogy magát hitelesen igazolja személyi vagy más fényképes igazolvánnyal és lakcímkártyával. Ennek hiányában nem szavazhat.
A szavazófülkében mindenképpen csak toll legyen, ceruza ne. Elterjedt, hogy korábban olyan tollakat osztottak ki, amelyekkel egy idő után láthatatlanná válik az írás. Ez utólag nem volt igazolható, legendának tűnik; de megnyugtató, ha a delegált a bekészített tollakról írásmintát készít, melyet a szavazatszámlálásig megőriz.
Érvénytelen a szavazat, ha nincs ellátva hivatalos bélyegzőlenyomattal. A 2002-es választásokon előfordult, hogy a „kokárdás” szavazók nem kaptak pecsétet, így szavazatuk érvénytelen maradt. A rontott szavazólapokat egyes esetekben nem vonták be, s nem őrizték meg az esti összesítésig.
Tömeges beszállításokra is sor került: a választópolgárokat autóval vitték folyamatosan szavazni. Számos helyen valamelyik szavazatszámláló bizottsági tag mobiltelefonon információkat adott ki a szavazás állásáról vagy a választópolgárok megjelenéséről, illetve távolmaradásáról. Ha tömeges beszállítások gyanúja merül fel, vagy az tapasztalható, hogy egy bizottsági tag információkat juttat ki, azt jegyzőkönyveztetni kell, és haladéktalanul értesíteni az illetékes választási bizottságot. A kampánycsendsértésre utaló eseményeket videofelvétellel kell dokumentálni.
Annak a gyanúja is felmerült, hogy egyes esetekben több szavazatot is leadtak egyszerre két, egymáshoz szorított boríték bedobásával. Ehhez többletszavazólapokkal rendelkeztek, melyeket vagy a láncszavazásos módszerrel kivittek, majd színes fénymásolóval sokszorosítottak, vagy eleve többletpéldányokat szereztek (például a nyomda és a szavazóhelyiség közötti logisztikai lánc egy pontját megcsapolva).
Egy ember egyszer szavazhat
Mivel 2002-ben nem működött kettős szavazást kiszűrő rendszer, büntetlenül meg lehetett tenni a következőket: az igazolással szavazóktól sokszor nem vették el az igazolást, így azoknak lehetőségük nyílt arra, hogy a település egy másik szavazókörében vagy akár saját szavazókörükben újra szavazzanak. Arra is akadt példa, hogy arra való hivatkozással, hogy mégsem utazott el, a saját szavazókörébe ment először szavazni, ahol szintén elfelejtették elvenni tőle az igazolást. Ennek továbbfejlesztett változata az a lehetőség, ha színes fénymásolóval több példányt készítenek az igazolásról, melyeket felhasználva a település minden szavazókörében leadnak egy-egy szavazatot, majd hazatérve még otthon is szavaznak.
Tekintve, hogy a hajléktalanoknak nincs lakcímük, előfordult, hogy több szavazókörben is megjelentek szavazni. Mivel 2002-ben nem működött a kettős szavazást észlelő rendszer, ezt megtehették.
Sok esetben nem rögzítették a jegyzőkönyvben, hová mennek ki a mozgó urnával. Az elmúlt választások során gyakran előfordult, hogy külön kérés nélkül kivitték a mozgó urnát különböző helyekre, valamint beszállítottak mozgásképtelen embereket. Ezekben az esetekben elmaradt a kérés valódiságának ellenőrzése, regisztrálása és jegyzőkönyvezése. Arra is volt példa, hogy cselekvőképtelen embereket ellátó intézménynél az igazgató vagy más ügyeletes vezető töltötte ki és dobta be a szavazatot a szavazó helyett. Márpedig szavazatot csak szavazó tölthet ki és adhat le – ha erre nem képes, nem szavazhat.
Megesett, hogy nem számolták meg a kivitt, valamint a visszahozott – azaz fel nem használt – szavazólapokat. Így később nem lehetett összevetni a mozgó urnából a számláláskor kivett szavazatok darabszámával.
Volt példa a mozgóurna másik urnával történő kicserélésére is. Előfordult, hogy csak ugyanazon oldalhoz tartozó két delegált ment ki együttesen a mozgó urnával. Emiatt nagyon fontos az urna kiküldésének időzítése: semmiképpen nem bonthatja meg a folyamatos és általános figyelmet – azaz egyszerre kell a szavazóhelyiségben és a mozgóurna kíséretében is biztosítani a törvényességet.
Tekintve, hogy általában nem történt meg a szavazólapok darabszámának számontartása, a fel nem használt szavazólapok sorsát nem követték, ezeket nem számolták meg, és nem kötegelték külön. Ezért a szavazóhelyiség bezárása után, az urnák bontása előtt meg kell számolni és kötegelni kell a fel nem használt és a rontott szavazólapokat, s számukat a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell rögzíteni. A szavazatok összesítésekor általában elmaradt az az ellenőrző lépés, hogy a bizottság megszámolta volna a névjegyzékbeli pipákat, és ezt összevetette volna az eredetileg kapott, illetve a megmaradt szavazólapok számával.
Érvényes voksot érvénytelenítettek
Megtörtént, hogy kibontáskor nem ellenőrizték, megvan-e az urnazáró címke, illetve az urnában benne van-e az ellenőrző lap (azaz nem cserélték-e ki az urnát). Ez tipikusan mozgóurna esetén fordulhatott elő. A mozgóurna tartalmát nem számolták meg külön, s nem vetették
össze a címjegyzék alapján azzal, hogy hány helyen járt az urna, azaz hány szavazó szavazatát tartalmazhatná. Azzal sem hasonlították össze, hogy hány szavazólapot vittek ki az urnával, és mennyi felhasználatlant vagy rontottat hoztak vissza. Így megeshetett, hogy a mozgó urnával több nem valódi szavazat is bekerült az érvényes szavazatok közé. Általánosnak mondható hiba, hogy a mozgóurna tartalmát egyszerűen hozzáöntötték a többihez, s így később nem tudták azokat külön kezelni.
Előfordult, hogy nem történt meg az egyéni és területi listás szavazatok szétválogatása és külön kötegelése. Állítólag arra is volt példa, hogy érvényes szavazatokat további tollvonások elhelyezésével érvénytelenítettek. Tipikus eset, hogy kötegeléskor nem az adott kötegbe tartozó szavazat, illetve esetleg üres, érvénytelen vagy rontott szavazólap keveredett. Előfordult, hogy a gyorsításra való hivatkozással egyszerre több szavazatköteget is számoltak. Ez lehetetlenné tette a hatékony és folyamatos ellenőrzést. Olyan extrém példák is előfordultak, hogy két azonos érdekcsoporthoz tartozó delegált számolt együtt.
Több fénymásoló kellene
Előfordult, hogy téves szavazás (olyan állampolgár szavazott a szavazókörben, akinek nem lett volna szabad) észlelése esetén az urnában lévő összes szavazatot megsemmisítették. Ezért lényeges az ál-téves szavazás kezelése. Megesett, hogy különböző adminisztrációs és más hiba elkövetése miatt is levontak a jelöltek érvényes szavazataiból, mint az a 2002-es szavazásról kiadott OVB-jelentésből kitűnik.
A legtöbb esetben nem történt meg a szavazólap összdarabszámának visszaellenőrzése. A szavazatok összesítésekor általában elmaradt az az ellenőrző lépés, hogy a bizottság megszámolta volna a névjegyzékbeli pipákat, és ezekkel összevetette volna az urnákban talált szavazólapok számát, az üres borítékokra is figyelemmel.
Megtörtént, hogy a jegyzőkönyvvezető az adatlapon nem a bizottság által számlálás után jóváhagyott adatokat rögzítette. Több példa is volt arra, hogy érvénytelen szavazatok körül vita alakult ki, s bár nem volt egyértelmű a helyzet, az esetet mégsem jegyzőkönyvezték.
Előfordult, hogy nem egyezett meg a jegyzőkönyv a számlálás eredményével. Voltak esetek, amikor a jegyzőkönyvvezető az előzetesen eredményként jelentett adatlap téves adatait másolta át a jegyzőkönyvbe, sőt olyan is, hogy másnapra megváltoztatta a jegyzőkönyvet.
Rendszerint nem készült a jegyzőkönyvről hivatalos másolat: a delegáltak csak a legritkább esetben kaptak hivatalos (a jegyzőkönyvvezető által hitelesített) másolatot a jegyzőkönyvről. Arra, hogy ez hitelesített lett volna, szinte nem is volt példa, de sokszor egyszerű fénymásolat sem készült arra való hivatkozással, hogy nincs fénymásolási lehetőség. Előfordult, hogy a választást követő nap az illetékes választási irodában megtekinthető jegyzőkönyv tartalma nem egyezett meg az előző esti adatokkal. Ám, ha készült is másolat, sokszor elmaradt annak összehasonlítása az urnába kerülő végső jegyzőkönyvvel.
A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető. Előfordult, hogy ennek tartalma nem egyezett meg az előző esti adatokkal. Ezért fontos a delegált saját fénymásolata: a két jegyzőkönyvet aprólékosan össze kell hasonlítani, nem történt-e érdemi változtatás az esti állapothoz képest. Általában nem történt meg az urna további sorsának követése sem: volt, hogy többszörös újraszámlálásra került sor, de eközben az urna lezáratlan maradt.
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
