Úgy döntött a Déli Krónika stábja, hogy a sztrájk helyett a munkát választja. A sztrájkra ugyanakkor – a szervezők állítása szerint – mintegy négyszázan jelentkeztek. A munkabeszüntetők száma körül kisebb vita alakult ki a két alelnök és a sztrájkbizottság tagjai között: Hollós János és Gőblyös István ugyanis azt állította, hogy mindössze a dolgozók tíz százaléka élt sztrájkjogával.
A munkabérre, a létszámkérdésekre, a stúdióbezárásokra és a működési költségekre vonatkozó döntések jelentős része a rádióelnök hatáskörébe tartozik. Elnök viszont nincs, a két alelnök pedig a médiatörvény szerint nem rendelkezik a követelések teljesítéséhez szükséges joggal. Több szakszervezeti vezető elmondta: a tulajdonos parlamentet kívánják rászorítani a helyzet rendezésére. A tavaszi ülésszak ugyanakkor véget ért. A demonstrálók követelései leginkább anyagi természetűek, ezért életszerűnek látszik az a törekvés, hogy a 250 millió forintos követelést a Pénzügyminisztérium a költségvetés tartalékaiból finanszírozza. A kormány részéről ugyanakkor nem érkezett sok segítség: korábban Gyurcsány Ferenc levelében annyit közölt a sztrájkra készülőkkel, hogy törekvéseik „különösen értékesek”.
A menedzsment eközben három különböző üzletiterv-javaslatot is elkészített a rádiókuratórium elnöksége számára. – Ezek egyikében szerepel a 4,8 százalékos béremelés is, de a kuratóriumi elnökség dönt, hogy melyiket fogadja el – fogalmazott Gőblyös István. A munkavállalók kilátásba helyezték, hogy még a kuratórium politikai delegáltjainak március 13-i tanácskozása előtt – nyomásgyakorlásként – ismét felfüggesztik a munkát.

Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat