Jelenleg a Polgári Platformon múlik, hogy lesznek-e előre hozott választások Lengyelországban. Miért nem támogatják a kormányzó Jog és Igazságosság erre irányuló javaslatát?
– Túl kevés idő telt még el a választások óta ahhoz, hogy újabb voksolást írjunk ki. A győzteseknek kötelességük vállalni az ország irányításának felelősségét. Ha viszont képtelenek kormányozni, akkor Marcinkiewicz kabinetjének le kell mondania. Nem szeretném, hogy néhány havonta választani kelljen. Nem akarom, hogy a lengyel demokrácia az olaszhoz hasonlítson.
– Engedje meg, hogy felvessem a jelenlegi helyzet miatt a PO felelősségét is, hiszen ha nem gondolták volna meg magukat, stabil jobboldali koalíció kormányozhatná Lengyelországot. Vitáikat látva azonban úgy tűnik, hogy erre most középtávon sincs esély…
– Azért ne felejtsük el, hogy jelenleg egy jobboldali koalíció irányítja Lengyelországot. Különlegessége ennek, hogy eszmeileg valóban jobboldali, a gazdaságfilozófiáját tekintve ugyanakkor nagyon is baloldali. Kérdés, meddig lesz hatalmon ez a koalíció, jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy előbb vagy utóbb elkerülhetetlenek lesznek az idő előtti választások.
– A PiS kényszerhelyzetben szorul a szélsőségesen populista Önvédelem és a Lengyel Családok Ligájának külső támogatására. Netán a vereség miatti csalódottság térítette el a PO-t az együttműködéstől?
– Minimálisan, két és fél százalékkal veszítettük el a választásokat, a győztesek pedig úgy gondolták, hogy inkább egy radikálisabb jobboldallal kívánnak együttműködni. A legutóbbi hetek eseményei végül is bizonyítják a választásunk helyességét. Az év elejétől emelkedtek például az adók, míg mi a programunkban csökkentést ígértünk. Lefékeződött a privatizációs folyamat, mi pedig gyorsítani akartunk. Lengyelország furcsa és értelmetlen vitába keveredett az Európai Bizottsággal a versenypolitika kapcsán, míg nekünk az volt a célunk, hogy letörjük a protekcionizmust. Minél tovább van hatalmon a jelenlegi kormány, annál világosabban látszik, hogy mennyire különbözik az álláspontunk. Egyébként valószínű, ha megnyertük volna a választásokat, akkor a PiS nem tolódik el ennyire radikálisan, és nyélbe ütjük a koalíciót.
– A választások megmutatták, hogy a térségben a neoliberális gazdaságfilozófia zsákutcába jutott. Nem gondolja, hogy ez a tény nem a Polgári Platformnak kedvezett?
– Régiónknak minden esélye megvan arra, hogy Európa legdinamikusabban fejlődő térségévé váljon. A nagy európai gazdaságok, mint a francia vagy a német, mintha hurokba kerültek volna. A térségünk előtt megnyílt lehetőséget idáig leginkább Szlovákia és a balti államok használták ki. Nagy az esélye annak, hogy a választások után a csehek is felzárkózzanak hozzájuk. Csak idő kérdése, hogy ez a fajta gondolkodás Lengyelországban is teret nyerjen. Magyarországnak ugyanakkor, ha jól értem, különleges a helyzete, hiszen mind a bal-, mind pedig a jobboldal versenyellenes. Mindig nagy rokonszenvvel nézem önöket, s akárhányszor beszélgettem Orbán Viktor miniszterelnök úrral, mindig elmondtam, ha jót akar az országnak, legyen a szabad verseny híve.
– Orbán Viktor láthatóan az erős állam híve, s a gazdasági elképzelései mintha közelebb állnának a PiS programjához…
– Valószínűleg. Önök hasonló problémákkal küszködnek, mint például a franciák, ahol a társadalom apátiába került, a gazdaságot pedig áthatja a protekcionizmus. Szerintem ez számunkra téves út, hiszen ha a franciák lefékezik saját fejlődésüket, akkor azt a gazdagság nagyon magas szintjén teszik. Ám ha a mi szintünkön áll meg a fejlődést, abból katasztrófa lesz.
– A gazdasági patriotizmus azonban korántsem csupán Franciaország sajátja…
– A brit, az ír vagy a spanyol modell számunkra is a fejlődés útja, míg a németek vagy a franciák csak elrettentő példával szolgálnak. Ha nem akarunk hosszú időre megmaradni szegényövezetként Európában, akkor ezen az úton nem szabad elindulni.
– Úgy tűnik, mintha most is a Kaczynski testvérekkel vitatkozna, meg kell azonban jegyeznem, még így is szerencsés helyzetben vannak Magyarországhoz képest, hiszen itt a fő törésvonalak már nem a posztkommunizmus és az új erők között vannak, hanem a jobboldalon belül. Minek a mentén lehet ezt a választóvonalat meghúzni?
– Ez most van kialakulófélben. Az utóbbi évek lengyel tapasztalata azt mutatja, hogy mozog ez a vonal. Nagyon jó lenne, ha két jobbközép párt vezetné Lengyelországot, mert ez a politikai modell már Írországban is nagy fejlődéshez vezetett. A posztkommunista korszakon azonban már valóban túlléptünk. Nem hiszem, hogy ez a baloldal képes lenne a közeljövőben kulcsszerepet vállalni. Talán ez volt a legnagyobb nyeresége a közelmúlt harcainak.
– A nyugati sajtó azonban mintha nem igazán értékelné ezt az eredményt, s meglehetősen rossz véleménnyel van a jelenlegi lengyel kormányról. Nem tartja túlzásnak ezeket a kritikákat?
– De. Az európai médiumok általában szkeptikusan közelítenek minden egyes olyan kormányhoz, amelyik nemzeti jellegű. Emlékezzünk vissza Schüssel osztrák kancellár problémáira vagy Orbán Viktor kormányzására. Ilyen helyzetben az ország érdeke, hogy ne adjunk külön okot a támadásokra. A mi mostani kormányunk ezt teszi. Amúgy is a célkeresztben van, s még okot is ad arra, hogy meghúzzák a ravaszt.
– Azért hadd jegyezzem meg ezzel kapcsolatban, hogy a PiS lejáratását erősítendő, a magyar balliberális sajtó például rendkívüli módon felkarolta a Polgári Platformot. Önökről írva csak azt felejtik el rögzíteni, hogy a PO nemcsak liberális, hanem jobboldali is…
– Csak sejteni tudom, hogy a PO és a PiS közötti vitát a magyar média megpróbálja kihasználni Orbán Viktor ellen, így fontosnak tartom elmondani, hogy a Polgári Platform egyedüli hiteles barátja és partnere Magyarországon a Fidesz és Orbán Viktor. Jól együttműködünk az Európai Néppárt frakciójában, és őszintén szorítunk azért, hogy mind Prágában, mind Budapesten jobboldali miniszterelnök kerüljön hatalomra.
origo.hu
Órák óta várt a klinikán, de nem is sejtette, hogy ilyesmi megtörténhet vele
