A hegyaljai települések Májer János tokaji polgármester kezdeményezésére pályázatot nyújtottak be egy új út megépítésére, ugyanis rendkívüli mértékben megnövekedett a térség közúti forgalma. A pályázat nyert, s a PEA II. harmincmillió forintos alapjából terveztették meg az Encset, Abaújszántót, Tállyát, Mádot, Tarcalt, Tokajt, Bodrogkeresztúrt elkerülő, ötvenöt kilométer hosszú 39-es utat Tiszavasváriig. Itt csatlakozna az M3-as autópályához, de mint kiderült: a tervezők időközben módosították a nyomvonalat. Az új verzió szerint Tokaj helyett immár Szerencset kerülné el az út, ám a tervezői módosításról csak nemrégiben szereztek tudomást az érintett települések polgármesterei. Májer János felháborodásának adott hangot, mert szerinte a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja természetvédelme szenvedhet csorbát, amennyiben mégis Szerencs felé venné az irányt a 39-es út. Mint mondja, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Tarcal, illetve az érintett hegyaljai települések közlekedése túlzsúfolttá vált. Az eredeti cél pedig az volt, hogy az évszázadokon át borútként használt, lakókörnyezeteken és borászati területeken átvezető, alacsony teherbírású utak mentesüljenek a hatalmas személy- és átmenő teherforgalomtól.
A tokaji kilátótornyot Tarcal felől lehet a legkönnyebben megközelíteni, de a település önkormányzati vezetője Pataky Sándor Ákos nem csak emiatt tartja fontosnak a 39-es út nyomvonala eredeti verziójának megtartását. Szerinte a bortermelő nagyközség átmenő forgalmának utóbbi években tapasztalható drasztikus növekedése közlekedési káoszt okozott. A település több pontján sebességkorlátozást kellett bevezetni a helybeliek biztonsága érdekében. A túlzsúfolt Tokaj és Tarcal közötti úton ráadásul rengeteg a baleset, s úgy gondolja, az sem utolsó szempont, hogy a világörökség részét képező Tokaj-hegyalja turizmusa máris kinőtte a jelenlegi közlekedési lehetőségeket. A 39-es út megépítésével a szintén világörökség részét képező Hortobágyot közvetlen út kötné össze Tokaj-hegyaljával.
Abaújszántó polgármestere, Soltész Zoltán állítja, a világörökség részévé vált Tokaj-hegyalja szélén fekvő, s kiváló bortermelői adottságokkal megáldott város már eddig is elszenvedte a korábbi évekhez képest megsokszorozódott közúti átmenő forgalom minden hátrányát. A műemlék épületeket, templomokat, régi patinás lakóházak falait, ha nem is helyrehozhatatlan, de jelentős kár érte a nagy tömegű járművek miatt, ugyanakkor felhívta a figyelmet: Abaújszántó Tállya felőli végén borospincék kerülhetnek veszélybe a terhelés következtében. Nem beszélve a város lakosságának biztonságáról, mert Soltész Zoltán szerint a gyalogosok, különösen a főút mentén fekvő Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola, illetve a mezőgazdasági szakközépiskola diákjai néznek szembe naponta a közlekedés veszélyeivel. Meglehetősen keskeny és rendkívül kanyargós a településen átvezető út, a római katolikus templom mellett pedig életveszélyes, ha két kamion jön egymással szemben a beláthatatlan kanyarban.
Még nem maradt le a térség, lehet korrigálni azon a tanulmányterven, amelynek alapján állítólag titkos módszerekkel hagynák ki a világörökség részét képező Tokajt az útfejlesztési projektből – fogalmazott Varga László, a Szerencs közeli Taktaharkány polgármestere. Úgy véli, a természeti adottságokat, a tiszai híd megépítésének lehetőségét, Tokaj és a Taktaköz érdekeit mindenképpen szem előtt kell tartani az új út megépítésénél, s rámutatott: még mindig nem derült ki, vajon kinek a nyomására térítették el a nyomvonalat a tervezők, egyáltalán gyakoroltak-e nyomást a műszaki szakemberekre? Mint mondta, várjuk ki a tervezés eredményének kihirdetését, hiszen még nem dőlt el a végleges nyomvonal. Miután négy térség kezdeményezésére épülne meg az új út, így csakis konszenzus alapján dönthetnek az illetékesek a végleges nyomvonalról. A polgármester egyébként támogatja a terv kivitelezését, ugyanakkor az ésszerűség határain belül képzeli el az építkezést. A települések érdekei mindennél fontosabbak, a 39-es útnak gazdaságfejlesztő szerepe lesz a megyében.
Miután a 39-es út megépítése több borsodi választókerület ügye, így az abaúji térség Forró községének polgármestere Gergely Zsolt szerint rendkívül komoly figyelmet kell fordítani a tervezésre. Emlékeztetett: az út nyomvonala mellett fekvő helységek többsége történelmi jelentőségű, majdhogynem évezredes kereskedelmi múlttal rendelkeznek. A Magyarországot Lengyelországgal összekötő hegyaljai történelmi borút a középkor óta bonyolít kereskedelmi forgalmat, s elsősorban Tokajt, Tarcalt, Bodrogkeresztúrt, Mádot, Tállyát és Abaújszántót érinti. Mivel a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb eleme a közút, úgy véli, a megvalósítás előtt hatalmas a tervezők és a tervek elfogadóinak felelőssége. A szlovák határ menti térség parlamenti képviselőjeként egyetért ugyan azzal, miszerint az új út északi vége érintse Encset, ugyanakkor nyomatékosan rámutatott, hogy a borút részét képezi Vizsoly, Gönc, Hidasnémeti is, s e helységek szintén jelentős közúti forgalmat bonyolítanak le. Rendkívüli lehetőségekkel megáldott, történelmi jelentőségű vidékeket szelne át a 39-es út, így az volna az igazi, ha a tervezés kiterjedne az Encsen túli területekre is.
Stoll Gábor, a Magyar Közút Kht. Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője közölte, tartottak egy egyeztető tárgyalást az ügyben, ám a Májer János tokaji polgármester által sérelmezett, meglepetésekkel szolgáló polgármesteri-szakemberi-pénzügyi-tervezői összejövetel ellenére egyelőre nincs ok az aggodalomra. A 39-es út úgynevezett túratervének dokumentációja nem végleges, a módosításnak nincs akadálya, várhatóan két hónap múlva állnak elő a tervezők a végleges variációval. A tervek száma akár a négyet is elérheti, s az elbírálás során célszerű a legjobbat kiválasztani. Az igazgató közölte: a szakmai eljárásnak titulált megbeszélés során elfogadták a települési vezetők észrevételeit, s mindenképpen figyelembe veszik azokat az új dokumentációk elkészítésekor. Stoll szerint a nyomvonal kijelölése nem egyszerű dolog, a földrajzi lehetőségeket, adottságokat mindenképpen figyelembe kell venni. Márpedig – hívta fel a figyelmet – Tokaj-hegyalja domborzata, talajának összetétele számos műszaki problémát vet fel. Ráadásul a 39-es útnak van egy fontos tényezője, nevezetesen a leendő új tokaji, illetve Tokaj környéki Tisza-híd. Nem mindegy, hogy hová építik, a folyó turbulenciájának, vagyis visszaduzzadásának, örvénylésének következményeit ugyanis célszerű figyelembe venni. Stoll Gábor állítja: az érintett községek, városok nem járnak rosszul, hiszen az útépítés előtti tervezés tucatnyi szempont alapján történik.
origo.hu
Századvég: A magyarok szerint a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak
