Két jól elhatárolható, ám egymással természetesen szorosan összefüggő cél- és feladatrendszerre bomlik a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) agrárprogramja, általános és ágazati részre, ezért a programot ismertetve nem teszünk különbséget a két elem között. Az első helyen a termőföld kérdése áll, hangsúlyozva, hogy a magyar termőföldnek a magyar gazdák kezében kell maradnia. Ezért haladéktalanul ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a termőföld a gazdálkodókhoz kerülhessen. Ehhez hosszú távra szóló, új termőföldtörvényt is kell alkotni, amely a földművelés és a tulajdonlás első helyére az azt művelő, helyben lakó gazdát helyezi. A termőföld vásárlásához és a mezőgazdasági üzem működtetéséhez emellett pedig alkalmazza azokat az unióban már bevált megkötéseket, mint a kötelező helyben lakást, a birtokok méretbeli és az egy üzemeltető által működtetett birtokok számbeli korlátozását. Emellett fontos kitétel lenne a Magyarországon megszerzett mezőgazdasági szakmai képesítés és gyakorlat s az érdek-képviseleti tagság is.
Mindez úgy, hogy a szabályozások kizárják a nem termelői célú pénzügyi befektetőket, gátolják külföldi monopóliumok kialakítását, miközben segítik a kis- és a középüzemek megszilárdítását. Annál inkább is, mert a Magosz birtokpolitikájának középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai állnak. Ennek megfelelően az állami földterületek ésszerű felhasználásával birtokrendezést kell végrehajtani, felülvizsgálva a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy az ne a nagy gazdaságokat, hanem a kicsiket segítő földforgalmat preferálja.
A kisebb gazdaságok védelmében dán szervezeti mintára kiépítik a szövetkezeti vállalati modellt, s az alapján – a gazdák és az állam bevonásával – termékpálya-specifikus szövetkezeteket létesítenek. Ezzel párhuzamosan a termelői értékesítő szövetkezetek megerősítése céljából garanciaprogramot dolgoznak ki. A gazdák likviditási helyzetének javítására a Magosz egyszeri, de átfogó gazdahitel-átütemezési programot hirdet, miközben a mezőgazdaságban elengedhetetlen fejlesztéseket hosszú távú, kedvezményes kamatozású hitelek folyósításával segíti. Hogy e programok zökkenőmentesen lebonyolódhassanak, a koordinálás érdekében gazdabankhálózatot hozna létre a szervezet, s a termelők üzleti kockázatának csökkentése mellett egy hatékony, minden káreseményre kiterjedő agrárbiztosítási rendszer felállítását is tervezik.
A Magosz elképzelései szerint átalakulna a termelés és a szerkezetpolitika is, amely a vidéki munkahelyteremtés mellett a racionális földhasználatot, a többfunkciós mezőgazdaságot, a tájgazdálkodást, valamint a minőségi élelmiszer-termelést és -biztonságot is szolgálná. Ehhez olyan támogatási rendszert rendelnének, amely a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken kertészeti, gyepre alapozott állattartási, erdőgazdálkodási, illetve különböző célú tájgazdálkodási irányba tolná el a földhasználatot, kihasználva az EU biztosította agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat is. A szerkezetátalakítás érintené a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának rendezését is, és a jelenlegi állatlétszámot a három-négyszeresére emelné, azaz a mérleget ismét az állattenyésztés felé billentené. Egyidejűleg megbontaná azt az egyoldalú gabonaegyensúlyt, ami ma a hazai növénytermesztést jellemzi, s a monokultúrákkal szemben más növények termesztését támogatná.
A gazdák programja segíti a hazai piac védelmét és szabályozását is, közgazdasági elképzeléseik pedig mind a mezőgazdaságból élő családok és közösségek támogatására irányulnak, megfelelő módon szabályozva a támogatási szinteket, az azokhoz való hozzáférést és az adópolitikai vonatkozásokat. Hasonló átalakításon esne át az intézményrendszer, amely időben és kellő mennyiségű információval látná el a termelőket, miközben egyszerűsödne az ügyintézés is. A gazdák emellett egy átfogó vidékfejlesztési törvénnyel az uniós gyakorlatnak megfelelően összekapcsolnák a vidékfejlesztés ma egymástól elkülönült intézményrendszerét annak terveivel és programjaival is.
origo.hu
Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó
