Semmi nem készült el a Vásárhelyi-tervből

Civil szervezetek, Tisza menti polgárok és helyi politikusok, valamint a Fidesz zöldtagozatának folyamatos tiltakozása és nem utolsósorban a pácini polgármester éhségsztrájkja sem volt elegendő ahhoz, hogy felhívja a kormány figyelmét arra, mekkora veszélyekkel jár a Vásárhelyi-terv megvalósításának halogatása. Az eredetileg 170 milliárdos tervből mára javarészt csak ígéretek maradtak – igaz, évről évre hangzatosabb számokkal pántlikázva –, és a tényleges beruházások összege ez idáig a tízmilliárdot sem éri el. A Tisza esetleges áradása 3200 milliárd forintos kárt okozhat.

Kidolgozott, vidékfejlesztési koncepcióval is egybekötött tervezetként vette át 2002-ben a Medgyessy-kormány az Orbán-kabinettől a Vásárhelyi-tervet, amely nem csupán tározók létesítésével csökkentette volna az árvízveszélyt a Tisza mentén, de az ott élők gazdasági lehetőségeit is bővítette volna. A tervben ugyanis az érintett területek gazdasági hasznosítása is szerepelt, többek között az ártéri gazdálkodás, valamint a turizmus előmozdításával, ráadásul e célok megvalósításához uniós támogatást is igénybe lehetett volna venni. A Medgyessy-kabinet azonban egy évet várt arra, hogy egyáltalán kiírja a megvalósításhoz szükséges tervpályázatokat, így a jogalkotási munkálatok is csupán a kormányváltás után másfél-két évvel kezdődhettek meg. Az ezt követően megszületett kormányrendelet 65 milliárd forintot szán az első fázis megvalósítására, azonban a törvényi szabályozásba olyan rendeleteket is beemelt, amelyek szöges ellentétben állnak az eredeti elképzelésekkel. Például kifejezetten tiltja a gyümölcsösök telepítését és a szarvasmarha-téliszállások létrehozását az ártereken, ezáltal a Vásárhelyi-tervből eltűntek azok az elemek, amelyek a térség gazdaságára is előnyös hatással lehettek volna. Az eredeti tervben többtucatnyi árvízi tározó megépítése szerepelt, közülük máig egyedül a tiszaroffi létesítmény munkálatai kezdődtek meg. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter mindeközben évről évre nagyobb forrásokról beszél – legutóbb már 20 milliárdos összegről –, azonban az eddig ténylegesen felhasznált összeg a tízmilliárdot sem éri el. Ráadásul azokban az összegekben, amelyeket a környezetvédelmi és vízügyi tárca szerint a Vásárhelyi-tervre fordítottak, olyan tételek is szerepelnek, amelyek valójában nem függnek össze a tervezettel. Mindemellett kiadásként szerepelnek olyan tételek is, amelyeknek nem költségekkel, hanem bevétellel kellene járniuk – mint például a nagyvízi mederből történő fakitermelés.
A Fidesz zöldtagozatának vezetője, Medgyesy Balázs szerint az eredeti ütemterveknek megfelelően mára elkészülhetett volna a Vásárhelyi-terv első fázisa – csaknem tucatnyi árvízi tározót is beleértve. Figyelmeztetett: a kormány most megspórolt néhány tíz milliárd forintot a terv végrehajtásának elodázásával, ám egy tiszai árvíz 3200 milliárd forintos kárt is okozhat, és másfél millió ember biztonságát fenyegeti.
Ezzel szemben Persányi Miklós már arról beszél, hogy harminc-negyven év múlva fejeződhetnek be a munkálatok. Azonban most, a kampány és az újabb árvizek idején mintha – legalábbis az ígéretek szintjén – mégis ráerősítene a Persányi-csapat a Vásárhelyi-tervre. Megkeresésünkre ugyanis a vízügyi tárca azt tudatta lapunkkal: a „huszonöt-harminc évre tervezett Vásárhelyi-terv keretében összesen tíz-tizenkét árapasztó tározó épül meg, ebből öt, valamint a nagykörűi tározó területén a tájgazdálkodáshoz szükséges vízrendszer a 2007 végéig tartó első ütemben készül el”. A további öt-hét tározó tervezése folyik – tájékoztatta lapunkat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.