Ilyen a piac. Baromfi-feldolgozók, feldolgozóipari létesítmények leállnak, más befektetők meg jönnek – érvel Kóka János. A gazdasági miniszter szerint a vállalkozásfejlesztési stratégiájuk „előrefele megy”, míg az ellenzéké „a politikai klientúrának osztogat”, öszszességében pedig a foglalkoztatottak számának minimális emelkedése számít. A munkahelyi számok tényleges alakulásának értékelésekor néhány apró részletnek látszó, de nagyon fontos makrogazdasági adatot is figyelembe kell venni. Míg a GKM 2001-hez képest negyvenezerrel több munkahelyet emleget, addig a KSH kimutatása szerint ebben a növekedésben benne van a felduzzasztott költségvetési szféra létszáma is, amely a 2001-es bázishoz viszonyítva több mint 17 ezer fővel nőtt. Ez a szám természetesen nem a versenyszférában foglalkoztatottak arányához sorolandó, vagyis nem teljesen korrekt a megszűnő és újonnan létrejövő munkahelyek arányában elhelyezni.
Másik kérdés a nem teljes munkaidőben alkalmazottak számának 2001-hez képest több mint 30 százalékkal történő növekedése, ennek statisztikai lekönyvelése, valamint a költségvetés terhére történő közmunka kiterjesztése.
További kozmetikázást tett lehetővé a munkanélküliek képzési idejének munkaviszonnyá nyilvánítása 2005-től, így az átsorolással ismét újabb foglalkoztatottakat lehetett kreálni, ugyanakkor a hazai cégeknél dolgozó több ezer szlovák munkavállaló is ugyanúgy szerepel a magyar statisztikákban, mint a magyar alkalmazottak. A legproblémásabb terület azonban a megszűnő feldolgozóipari egységek által teremtett munkalehetőségek és az újonnan létrejövő munkahelyek jellegének különbsége – fejtették ki lapunknak szakértők. Az előbbi típus több ugyanis egymásra épülő munkafázist takar, vagyis egy teljes vertikumot ölel fel, magyar beszállítói és exportlehetőségeket teremtve, a profitot itthon felhasználva vagy újra befektetve, és komplex, magyar végterméket produkál. A külföldi tulajdonú vállalatok hazánkba telepített kiszervezései egyelőre főleg egyfázisú munkafolyamat köré csoportosulnak, átmeneti jellegűek, és a termelt nyereség is kivihető az országból – állítják a szakértők.
Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár szerint az alapvető kérdés, hogy a hazánkba kiszervezett folyamatok hozzáadott értéke mennyire magas. A Fidesz gazdasági konzultációjának vezetője szerint ugyanis összességében pozitív jelenség, hogy az egyszerű összeszerelő fázisú munkák helyett ma már egyre több szolgáltatói funkciót helyeznek ki hazánkba. A kérdés azonban, hogy bármikor más, olcsóbb országokba továbbvihető rutinszolgáltatásokról van-e szó, vagy magasabb szakképzettséget igénylő, ezáltal magasabb hozzáadott értéket is magában foglaló foglalkoztatottságról.
A közgazdászprofesszor rámutatott: hazánk előnyös tulajdonságokkal bír árban, szakképzettségben, de a hozzánk kiszervezett folyamatok többnyire még csak az alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket foglalják magukban, mint például a nálunk még többséget adó telefonos ügyfélszolgálati központok. A külföldi vállalatok szempontjából a kiszervezések lényege ugyanis a munkafolyamatok egymástól különálló részekre történő felbontása, majd a modulokban végzett munka vállalaton kívülre helyezése, amelynek elsődleges célja a költségmegtakarítás.
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
