A genetikailag manipulált élelmiszerek kérdése nagy vitát váltott ki a napokban, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett Egészség és környezet elnevezésű konferencián. Környezetvédők aggodalmuknak adtak hangot, hogy a génmódosított vetőmagra ugyan behozatali moratórium van érvényben, ám az Európai Bizottság által bírált (a kormány által benyújtott, de a parlamentben még elfogadásra váró) koegzisztencia törvénytervezetünk lehetőséget adna akár a bio-, a hagyományos növények és a GMO-k együtt termesztésére bizonyos védőtávolságok bevezetésével.
A helyzet ellentmondásos: ha ugyanis a törvény engedi a GMO-kat termeszteni, akkor a határt meg fogják nyitni a vetőmag előtt. Akkor viszont ellehetetlenül a nagy nehézségek árán felépített biotermesztő hálózat, mert átporzás révén genetikai keveredés jöhet létre. A folyamat elkezdődött: miután az amerikai génlobbi képviselői tavaly Kóka János gazdasági minisztert, illetve kormánytisztviselők és tudósok egész sorát próbálták meg az ügyük mellé állítani. Ennek eredményeként az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete szerződést írt alá a Monsanto biotechnológiai céggel, hogy a hazai kukoricafajtákba ültessék a kukoricamoly elleni rezisztencia génjét. Balázs Ervin akadémikus a kutatóintézet professzoraként bevallotta, hogy ez a bizonyos rezisztencia hazánkban nem létfontosságú tulajdonság, mivel elenyészően kicsi a moly okozta kártétel. A környezetvédők szerint ebből is látszik, hogy a világ éhezőinek segítésére való hivatkozás mögött üzleti érdekek húzódnak. Az amerikaiak a saját kutatásaikba és a GMO-terjesztésbe beleölt dollármilliárdjaikat akarják visszaszerezni az amúgy haszontalan, de kockázatos termékeik ráerőltetésével a világra. Ebben pedig partner a WTO, azaz a Kereskedelmi Világszervezet, amely sorra hozza elmarasztalásait a manipulált növények elleni tilalmat fenntartó államokkal szemben.
Illés Zoltán környezetpolitikus előadásában azt hangsúlyozta: Magyarországnak egyedülálló adottságai vannak, versenyképes a mezőgazdaságunk, nincs szükségünk tehát a kockázatos, mesterséges növényekre. Rámutatott: a világ számos országában az az elfogadhatatlan gyakorlat alakult ki, hogy a GMO-t ellenző kutatókat megbélyegzik, ha pedig a lobbi érdekeivel ellentétes eredményt publikálnak, a támogatást is megvonják tőlük.
Pusztai Árpád hosszú ideje vizsgálja a transzgén, azaz beültetett idegen fehérjék hatásait. A skót tudományos akadémiában is helyet foglaló biokémikus nemrég megjelent kötetében is rávilágított a GMO-k egészségügyi veszélyeire. Pusztai úgy összegezte ezt: azon kevés nemzetközi kutatási eredmény szerint, amelyet nem tudott befolyásolni a GMO-lobbi, a GMO-paradicsommal, -szójával, -burgonyával, -kukoricával, -borsóval etetett kísérleti állatokon gyomor-bél rendszeri elhalásokat, máj- és hasnyálmirigy-károsodásokat figyeltek meg.
A veszély ennél is nagyobb. Kimutatták, hogy az ember bélflórájában élő hasznos baktériumokba is áttevődik az idegen genetikai anyag. Ezt erősíti meg az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett közelmúltbeli kísérlet is: a Monsanto kukoricamoly elleni mérget termelő fajtában a megengedett határértékhez képest két-háromezerszeres mennyiségben találtak természetes rovarmérget.
Az MTA konferenciáján a hallgatóságban jelen lévő tudósok és civilek az esemény végén szavaztak arról, hogy Magyarországnak szüksége van-e a GMO-stop feloldására. A jelenlévők kivétel nélkül nemmel voksoltak a kérdésre.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
