Bár a hivatalos statisztikák szerint a Győri ETO női kézilabdacsapata tegnap délutánig háromszoros bajnok volt, a sportág modern, teremben játszott változatában egyszer végzett az élen a Ferencváros tíz eddigi elsőségével szemben. Csakhogy a győriek tavaly jutottak fel a csúcsra, így sikerük a dicső múlt mellett a pillanatnyi erőviszonyokat is fémjelzi. Az nem különben, hogy az idén is megnyerték az alapszakaszt, és az előző évtizedben csupán kétszer – az 1996/97-es szezonban és 2004 áprilisában – kegyelmeztek meg saját csarnokukban a Fradinak. Igaz, a Népligetben a jelenlegi bajnokságban mindkétszer kikaptak. Kézilabdáról, különösen annak női változatáról lévén szó az esélylatolgatás persze puszta számokkal leírhatatlan, hiszen egy „ki-ki meccsen” két, nagyjából azonos képességű vetélytárs között általában inkább a lelki, mentális tényezők döntenek. A tegnapi pedig ki-ki meccs volt a javából; az utolsó forduló előtt egypontnyi előnnyel vezetett az ETO, azaz a döntetlen neki kedvezett volna, de mivel erre ebben a sportágban életveszély építeni, inkább úgy készülődtek a felek: a győztes mindent visz.
Győrben a minap 350 néző ment ki a helyi első osztályú labdarúgó-mérkőzésre, ezért többen azon keseregtek: hiába, már nem szeretik a városban a sportot az emberek. Pedig dehogynem, éppen azt szeretik. Ezért töltötték meg csordultig a kézilabdacsarnokot, egy csak a naptár szerinti hétköznap délutánon. A vendégdrukkerek egyetlen szektorban például annyian zsúfolódtak össze, hogy az a rekordok könyvébe illene, és egymás elől szívták el az egyre forróbb levegőt, de a túlfűtöttség a pályát is jellemezte.
Ezt igazolandó, a világ legjobbjává frissiben megszavazott Görbicz Anita a kapufára vágott büntetővel kezdett, mégis ő nyitota meg a gólok sorát, mert kiszorított helyzetből, a szélről talált be. A Veszprémből ismert műsorközlő ismét termetét meghazudtoló hangerővel rikácsolt, bár ezt egy ideig a szokottnál ritkábban tehette, mert alig csordogáltak a gólok. A szoros hazai vezetést rendre egyenlítés, és 6-7-nél, illetve 10-11-nél átmeneti fordítás követte, a tét és a hangulat gerjesztette „pánikkézilabda” sehogy nem akart csillapodni. Az erő ilyenkor legfeljebb védekezésben segíthet, és az ETO keménykedett is eleget, amit főleg Tóth Tímea bánt. Kapusposzton is elmaradtak a bravúrok, ezért a 21. percben mindkét edző cserét határozott el, de a félidő végére kialakult csekély különbség inkább abból fakadt, hogy az FTC több labdát szórt és ajándékozott el. Másrészt bejött, hogy Djokics helyett Lazer játszott a hazaiaknál beállóst, mert számos hetest harcolt ki, de a félidőbeli 14-13 csupán annyit mutatott: aki itt észhez tér, az bizony magyar bajnok lesz.
Ha nehezen is, de az ETO erre az útra lépett. Az élen Petróczi járt, hiszen ziccereket hárított, amelyek után középkezdés helyett kontrákat vezethettek társai, és a nagy rohanásban meg sem álltak 20-14-ig. Aki ekkor azt hitte, minden eldőlt, még mindig nem ismeri eléggé a Ferencvárost. Azt a csapatot, amely egyre kevesebb és elcsigázottabb katonájával is minden frontot derekasan tartott egész tavasszal, és most is felzárkózott 21-19-re. Sőt a hajrában immár két válogatottja, Tóth Tímea és Kirsner nélkül tovább, egészen minimálisra faragta a különbséget, de e hősköltemény 26-25-nél véget ért.
A győrieké persze ekkor kezdődött a két éven belüli második aranyérem méltó megünneplésével együtt. Hogy megszerezni vagy megvédeni volt nehezebb, arra Róth Kálmán vezetőedző határozott választ adott: „Megvédeni egyértelműen nehezebb volt, mert roppant görcsösen játszottunk, tudásunknak legfeljebb a húsz százalékát nyújtottuk. De ettől még boldog vagyok, hiszen most a végeredmény számít.” Németh Andrásnak, a Ferencváros mesterének nem csak az, ő ugyanis pillanatnyilag beérte ennyivel: „Örülök neki, hogy a fiatalok így helytálltak, amikor már nem volt más lehetőségünk, mert csak őket tudtam pályára küldeni. Ismét bebizonyították, lehet rájuk építeni.” Mint ahogy Petróczi Viktóriára, a győriek Herr Orsolya sérülése után első számúvá előlépett kapusára. „Hatalmas boldogság, hogy két éven belül második aranyérmünket nyertük, de a koronát szombaton a KEK-győzelemmel tehetjük fel teljesítményünkre” – mondta Petróczi, és ehhez hozzátehetnénk: a Ferencváros számára az EHF-kupa megszerzése jelenthetne vigaszt, bár a csapatnak most sincs semmi oka rá, hogy vigasztalhatatlan legyen.
origo.hu
Jöhet a népszavazás: munkaszüneti nap lehet december 24.
