Figyelmeztető balti példa

Brüsszel számára marginális kérdés a kisebbségek ügye. Érződik ez a mostani román országjelentésből is, amely ugyan elvárja a a parlamentben elakadt kisebbségi törvény elfogadását, ám egyáltalán nem tesz említést a magyar nyelvű felsőoktatás szükségességéről, az önkormányzati alkalmazásának hiányáról vagy az egyházi ingatlanok visszaadásáról. A jelentés szinte teljesen elfeledkezik a kisebbségekről.
Intő példa lehet a mostani országjelentés mellett a romániai magyar kisebbségek jogaiért aggódók számára a legutóbbi bővítés is. Ekkor ugyanis úgy vették fel a balti államokat, hogy különösen Lettországban és részben Észtországban tudomást sem voltak hajlandók venni az országok több mint harmadát kitevő orosz ajkú kisebbségi jogairól, s ami még megdöbbentőbb, majd egymillió hontalan problémájáról. Sokan abban reménykedtek, hogy a tagság majd megoldást hoz e gondokra. Hát nem! A csatlakozásig még csak-csak felemlegették a brüsszeli vizitálók a kérdés rendezetlenségét, ezután viszont lényegében ezek a problémák is belügygyé váltak, s mint különösen a lett példa mutatja, a kisebbségek helyzetén nem okvetlenül javít az a tény, hogy az ország bebocsátást nyert az unióba. Elég utalni arra, hogy a nemzetközi szervezetek kisebbségi kérdésre vonatkozó ajánlásait folyamatosan figyelmen kívül hagyó Riga már azt is zokon vette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az év elején nem szüntette meg az ország úgynevezett utómegfigyelését. Jellemző módon a külügyminiszter az ország monitorizálását vezető erdélyi Frunda Györgyöt is lényegében azzal vádolta, hogy nem ért a kisebbségek problémáihoz. Ahhoz persze természetesen még szakértőnek sem kell lenni, hogy valaki értetlenkedve nézze a lett jogalkotást, amely például nem biztosít automatikus állampolgárságot a migránsok ott született gyerekeinek sem. Nem beszélve az anyanyelvű oktatásról, és arról, hogy a mintegy félmillió hontalan státusú polgár még a helyi választásokon sem szavazhat.
Kisebbségi nézőpontból tehát ilyen elszomorító a helyzet egy friss uniós tagországban, amely egyben arra inti a másfél milliós erdélyi magyarságot is, hogy legfeljebb a csatlakozásig fog az EU e kérdésben bármilyen nyomást gyakorolni Romániára. A magyar diplomácia számára is tanulság, hogy a határon túli nemzettársaink érdekeit úgy védi következetesen, ha minden esetben és mindenhol kiáll a kisebbségi jogok érvényesítéséért.