Már 240 milliárdnál jár a körbetartozás

Tapasztalatok szerint a körbetartozás főként a mikro- és kisvállalkozásokat érinti, ezért az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) e réteg fokozottabb védelme érdekében csatlakozott az Eye Watch információs rendszerhez – jelentette be tegnap Szűcs György, a szövetség elnöke. A szakember reményei szerint ezzel megfékezhető a körbetartozások további terjedése. Az Iposz felmérése szerint a károsultak 60 százaléka egyéni vállalkozó, 74 százalékuk pedig 9 fő alatti létszámmal működik. Érdekességként megemlíthető, hogy a családi vállalkozás szintjén működő cégeknek főként kft.-k (41,6 százalék) és részvénytársaságok (16,8 százalék) tartoznak. Szűcs György a kis- és középvállalkozói körben kialakult lánctartozás mértékét 240 milliárd forintra becsülte.
Kassai Róbert, az Iposz alelnöke elmondta: a szövetség szerint lehetővé kell tenni, hogy az adóhivatal kiadhasson nulla tartozásról szóló igazolást abban az esetben, ha a cégek igazolni tudják, hogy a körbetartozás miatt késlekednek az adóbefizetéssel. Emellett szükségnek tartják egy országos szintű elkülönített alap létrehozását, amely – áthidaló megoldásként – az önhibájukon kívül károsult cégek kinnlevőségét meghitelezné. Indokoltnak nevezte továbbá a „kis ügyek” bíróságának létrehozását, ahol rövid időn belül döntenének a tartozásokról. Kiss Imre, az Eye Watch ügyvezető igazgatója hozzátette: az Iposz-tagok kedvezményes díjért, havi ezer forintért vehetik igénybe a rendszer komplex szolgáltatásait. Az Eye Watch jelenleg az egyetlen olyan, a teljes magyar gazdaságra kifejlesztett rendszer, amely az információszolgáltatás mellett kinnlevőség-kezelést, faktorálást, likviditáskezelést és hiteltanácsadást is kínál ügyfeleinek.
Miközben fontos lépésnek tekinthető, hogy a szakmai szervezetek maguk lépnek a lánctartozások felszámolása érdekében, a piacot kissé megzavarhatja, hogy az egyik leginkább érintett területet képviselő szövetség, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) egy másik rendszer mellett döntött, ezzel megosztotta az érintetteket. Döntésével egyébként az ÉVOSZ egyedül maradt. Az Iposz által választott rendszer mellett döntött viszont a Budapesti Kereskedelmi Kamarán kívül négy megyei kamara, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége és a Hitelgarancia Rt. is.