Már téma volt az év eleji horvát–magyar közös kormányülésen is az engedély nélkül épített viri ingatlanok ügye, bár arról nem tudunk, hogy a januári budapesti találkozón elhangzottaknak lett-e bármiféle magyarországi következménye. Azon Kolber István területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter és Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter, horvát oldalról pedig Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország külkapcsolataiért és európai integrációjáért felelős miniszter asszony vett részt. A Miniszterelnöki Hivatal akkor kiadott közleménye szerint a közös ülésen elhangzott: Magyarország szeretné elősegíteni déli szomszédjának mielőbbi integrációját, mert Horvátország számára is rendkívül értékesek lehetnek azok a tapasztalatok, melyeket hazánk szerzett az uniós tagság első éveiben. A kormányülésen elhangzottakkal és eddig meg nem ismert információkkal kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal kormányszóvivői irodáját kerestük meg, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mindettől függetlenül a tengerparti magyar beruházók, az ingatlanokat építő társulások a bíróságon aligha hivatkozhatnak a horvát állam ellen indított perben arra, hogy meglepetésként érte őket a hatóságok bontási határozata, hiszen évek óta köztudott volt, hogy a horvát hatóságok azt tervezik, rendet tesznek a telekkönyvekben, a kaotikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben, és határozottan fellépnek az egyre inkább elharapódzó törvénysértő építkezések ellen, amely egyébként Horvátország uniós csatlakozásának egyik előírt feltétele.
A horvát építésügyi, környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium honlapján – http://www.mzopu.hr/default.aspx?ID= 6370 – még most is látható a több száz bontásra kötelezett ingatlan fényképe.
A Vir szigetén engedély nélkül felépített nyaralók után most az illegálisan épített Bracs- és Rab-szigeti ingatlanok bontása következik. Megtudtuk, hogy a 2004 előtt épített ingatlanok esetében nem elsősorban a 70 méteres szabály betartását kéri számon a horvát hatóság, hanem azt, hogy ezek az ingatlanok engedély nélkül épültek. Egyébként hivatalos becslések szerint Horvátországban mintegy tízezer olyan nyaraló van, melyek építését nem hagyták jóvá a hatóságok. Az egyik horvát napilap értesülése szerint Biograd városától Vir szigetéig az utóbbi három évben több mint ötszáz magyar céget regisztráltak, amelyek általában az ingatlanok megszerzésének gyors ügyintézését bonyolítják. (Az interneten most is találni olyan magyar ingatlanközvetítői hirdetést, amelyben viri közvetlen tengerparti apartmant kínálnak, rendezetlen tulajdonviszonyokkal.)
Többek véleménye szerint a horvátországi bontásokon felháborodott magyar tulajdonosok többsége tudta, hogy építési engedély nélkül felhúzott ingatlanban jut „tulajdonhoz”, ám döntésükben közrejátszott az a hazai tapasztalatuk, mely szerint ilyenkor a hatóságok részéről semmi sem történik. Magyarországon évente tíz-tizenkétezer engedély nélküli építkezésről döntenek a hatóságok, és az esetek több mint felében nem bontatják le az építményeket, hanem megadják a fennmaradási engedélyt. A mégis lebontásra ítélt ingatlanok közül valójában alig felét, egyharmadát bontják le a tulajdonosok – legalábbis az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal statisztikája alapján. A hatósági bontás továbbra is ritka, a bontási határozat ellenére is megmaradt építmények négy százalékánál intézkedik a hivatal.
Egy megkérdezett műszaki szakértő szerint Magyarországon szinte soha nem az a ház épül fel, amelyikre az építési engedély szól: nagyobb vagy magasabb lesz. Sokan építkeznek jogerős és végrehajtható építési engedély nélkül, és még többen vannak, akik csak laza keretszerződésként tekintenek az önkormányzatilag jóváhagyott építési engedélyre.
A szabálytalanságok döntő többségét előre megfontolt szándékkal követik el, az önkormányzatok és az építésfelügyelet képtelenek útját állni az engedély nélküli építkezéseknek. A csalásokat az elrettentő ingatlanárak is éltetik. A budai hegyvidéken a telkek beépíthetősége legfeljebb 15 százalékos; ez a szám az országban sehol nem haladja meg a 30-at, míg tőlünk nyugatra gyakran a telekterület fele beépíthető. A milliárdos költségvetésű lakóparkok, társasházak építtetőinek egy része soknak tartja a két-három hónapos, problémásabb esetben hosszabb ideig is eltartó tervezési, államigazgatási eljárást, s idő előtt kezd építkezni.
Szakértők úgy vélik, a tervektől való eltérés kiderítését nehezíti, hogy az építésigazgatás a helyi önkormányzatok építési irodájának a hatásköre. Csakhogy a polgármesteri hivatalon belül az építésügy szerteágazó feladat: egy építésügyi előadó a helyi rendeletekkel együtt 80-90 jogszabályt alkalmaz. A terepmunkára nem elég az apparátus, a heti öt munkanap fele ráadásul a hivatali ügyintézéssel telik.
Ha a gyakorlattól eltérően az önkormányzat szigorú, bontási határozat kiadására akkor is csak elvétve kerül sor. A határozat megfellebbezhető, és így a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz mint másodfokú hatósághoz, onnan pedig a bíróságra kerül. Húszezer forintos illetékbélyegekkel hat-nyolc évig elodázható a bontási határozat jogerőre emelkedése.
Hiába mondja ki az építési törvény, hogy a határidőn túli bontást az építtető terhére, a felmerülő költségek megelőlegezésével az önkormányzat maga is elvégeztetheti, a hatóság a több millió forintos költségű akciót nem tudja elvégezni „hitelben”.
Marina Matulovic Dropulic horvát környezetvédelmi miniszter egy tévéinterjúban úgy fogalmazott: a törvénytelen építkezést nem tolerálják, és kíváncsi lenne arra, hogy mi történne nálunk, ha ő a Balaton-parton építtetne engedély nélküli nyaralót. Lehet, hogy a miniszter asszony meglepődne, hiszen diplomatikusan szólva a magyar hatóságok korántsem annyira erélyesek, mint a horvátok. Bóka István, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfüred polgármestere e kijelentés kapcsán megkeresésünkre elmondta: ma már nem jellemző az, hogy valaki engedély nélkül építkezik a tó környékén, az engedélyezett tervektől való eltérés viszont igen gyakori. Szerinte, bár a jogi lehetőségek megvannak, a bontás elrendelése korántsem jellemző, a hatósági bontás költségeit pedig egyetlen olyan önkormányzat sem tudja kigazdálkodni, amelynek még a működési költségeit sem fedezi az állam.
A Balaton-felvidéken nem ritkák az úgynevezett panorámaelvételi-perek sem, amelyek mindig az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő építkezések velejárói – tudtuk meg Csizmadia Istvánnétól, egy dörgicsei ingatlaniroda vezetőjétől. A Horvátországban történtekből is kiderül, hogy egy magyarnak Magyarországon könnyebb átlátnia az érvényes jogszabályokat. Hozzátette: igaz, a bonyolult szabályozás, számtalan besorolás és a jogi keretek miatt ma már egy ingatlanközvetítőnek a föld- vagy házvásárlás esetleges buktatóira is fel kell hívnia az érdeklődők figyelmét. Mint mondta, a Balaton-felvidéken nem mindegy, hogy valaki árutermelési vagy kertgazdasági övezetben vásárol például földet, mert eltérőek a beépítési feltételek. Egy kellően át nem gondolt vásárlás következménye lehet a jogszabályoktól eltérő módon történő építkezés. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén például még a szokásosnál is szigorúbbak a szabályok, ezért épületátalakítást is csak az adott önkormányzat rendezési tervének ismeretében, s velük, illetve a nemzeti parkkal egyeztetve szabad végezni. Belterületen ma már gyakori a német, osztrák, de nem ritka a spanyol, svájci és holland tulajdonos sem. Öt év múlva lejár az uniós csatlakozásunktól számított hétéves korlátozás, és már külterületen, zártkertekben is vásárolhatnak majd tulajdont külföldi állampolgárok. A térséget járva kiderül: magyar származásúként, kettős állampolgárként már most is sokan tulajdonolnak külterületi ingatlant, így a Csobánc-hegyen Alaszkából, a mencshelyi Halom-hegyen pedig Új-Zélandról hazajáró tulajdonosok gyönyörködnek a balatoni tájban.
Állami kézbe kellene végre venni az állami feladatot – hajtogatják régóta az építésügy résztvevői arra hivatkozva, hogy az ügyeknek távolabb kellene kerülniük a helyi érdekektől, és az egységes joggyakorlás is könnyebben ellenőrizhető lenne. Az építésigazgatás centralizációját a politikai akarat 1990 óta már többször elkaszálta: könynyen lehet, hogy ez most sem lesz másképp. Nyilván az önkormányzatok is a törvénytervezet elfogadása ellen ágálnak majd, hiszen az építési engedélyek kiadása a hatalomgyakorlás fontos eszköze, mint ahogyan az jó pár éve Csopakon történt. „A csopaki építésügyi hatóság több ízben, folyamatosan megsértette az állampolgárok jogbiztonsághoz való alkotmányos jogát azzal, hogy szabálytalan építkezéseket engedélyezett” – állapította meg a Somogy Megyei Főügyészség, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére indított vizsgálatában.
A mulasztásokra hat évvel ezelőtt, egy csopaki ingatlantulajdonos panasza nyomán derült fény. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához benyújtott dokumentumban kifejtette: Csopakon évek óta számos engedély nélküli vagy attól eltérő építkezés zajlott le, de az építésügyi hatóság csak vele szemben alkalmazott szankciót, amikor elrendelte támfalának bontását. Tíz építkezést sorolt fel, amelyekkel kapcsolatban 1994 és 1999 között feljelentést is tett, a helyzet azonban nem változott, így a saját ügyében történt elmarasztalást hátrányos megkülönböztetésnek tartotta. Az akkori ombudsman, Gönczöl Katalin felkérésére a főügyészség az említett tíz ügy mellett további huszonegy esetben az akkori csopaki jegyző építésügyi hatósági tevékenységének törvényességét is megvizsgálta. A vizsgálat túlnyomórészt alátámasztotta, hogy a törvénysértések valóban megtörténtek, és további szabálytalanságokat is feltárt.
A biztos jelezte: az építésügyi hatóságok kijelöléséről szóló jogszabály jelenleg nem rendelkezik arról, hogy ki ellenőrzi a kijelölt hatóság ilyen jellegű tevékenységét, és mi történik, ha az rosszul látja el a feladatot. Hozzá kell tennünk, hogy ez a megállapítás hat éve történt, s azóta nincs változás. Biztató, hogy 2007. január 1-jén lép majd hatályba az a jogszabály, amely az építési hatósági feladatokat némileg újraszabályozza, s kötelező szakmai felelősségbiztosítást ír elő a kivitelező és a felelős műszaki vezető részére is.
Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal azt szeretné elérni, hogy a felügyelők számát hat-nyolcszorosára növeljék, de a megszorítások időszakában, az új kormányzati ciklusban ennek a nagy forrásigényű fejlesztésnek nincs túl sok esélye.
Marad tehát minden a régiben.
A feltöltött tópart
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének van a legtöbb gondja az illegális építményekkel. Sokan, nem törődve a sérülékeny tómeder és a nádasok védelmére hozott jogszabályokkal, behatolnak az állami tulajdonba. Építési törmelékből feltöltéssel nagyobbítják meg a közvetlen vízparti telküket, és előfordul, hogy építményt is húznak rá. Az efféle súlyos beavatkozásokat azonban sokszor csak légi felvételek alapján észlelhetők.
– A feltöltéseknél, illegális csónakkikötő vagy a nádason átvezető bejáró építésénél bizonyítanunk kell a tettenérést, majd elkezdődhet a bontási határozat bürokratikus és hosszadalmas útja. Az építési hatóságtól rendszerint a megyei közigazgatási hivatalhoz kerül az ügy, onnan a bíróságra, ahol az ítéletek fellebbezésével folytatódik. Dokumentálni tudjuk, hogy a tó északi oldalán huszonhétezer, a délin négyezer négyzetméter az illegálisan feltöltött és bontásra váró feltöltött terület – sorolta gondjaikat Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője.
Fonyód polgármestere, Miseta István szerint az illegális balatoni építkezéseknek elejét lehetne venni az építési hatóságok feladatokhoz mért finanszírozásával. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy a hatóság normatív finanszírozása csak a lakóházak száma után történik. Fonyódon 6700 lakóház után kap normatívát az önkormányzat, holott azon kívül még tizenkét-tizenháromezer nyaraló van az építési körzetben.
Siófok építési hatósága kilenc településen jár el építési ügyekben. Bende Kornéliától, az építési iroda vezetőjétől megtudtuk: területükön évenként nyolc-tíz bontási, illetve fennmaradási ingatlanügy adódik. A bontásra elrendelt ingatlanok tulajdonosainak hozzávetőlegesen a fele kap fennmaradási engedélyt. Hogy menynyibe kerül ez az építtetőnek? 7-800 ezer forinttól 1,2-1,5 millió forintba. A siófoki építési hatóság szakemberei úgy látják, alacsony fokú a magyar építtetői morál. Csaknem mindenki mást, többet építtett, mint amire az engedélye szól. (G. J. A.)
