Drasztikus mértékű az eladósodás

Több mint 85 százalékkal nőtt az utóbbi hat évben az államadósság – közölte tegnap az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Adataik szerint a drasztikus mértékű eladósodás 2002-ben kezdődött, a költségvetés adóssága 2003 óta évi ezermilliárd forinttal emelkedik.

Dénes Zoltán
2006. 06. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Központi költségvetésünk adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005. év végére 12 744,2 milliárd forintra, azaz 85,1 százalékkal nőtt – áll az ÁSZ tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A legfrissebb adatok szerint az államadósság az idei első negyedévben további 9,1 százalékkal emelkedett, s jelenleg 13 931 milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy minden egyes adózó állampolgárra immár több mint három és fél millió forintnyi államadósság jut. Míg 2000–2001-ben a központi költségvetés adósságának éves emelkedése 500 milliárd forint alatt volt, addig 2002-ben a növekedés a háromszorosára emelkedett, 2003-tól pedig a növekedési ütem évi ezermilliárd forint körül állandósult. Az adósság bővülését főként a túlköltekezés, az államadósság kamatterhei, a társadalombiztosítási alapok hiánya és a büdzsé által átvállalt hitelek okozzák – közölte Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke.
*
Az adósság nagyobb részét a költségvetés egyre növekvő hiánya okozta, ami elsősorban olyan működési jellegű kiadásokhoz kapcsolódik, amelyek következményeképpen a jövőben nem várhatók bevételek vagy kiadásmegtakarítások. A hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének 82,2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatokon keresztül az államadósság meghatározza és szűkíti a költségvetés mozgásterét. A hiány növekedése annak ellenére következett be – jegyzi meg a számvevőszék –, hogy 2003-tól a kiadások visszafogása érdekében a kormány számos megszorító intézkedést vezetett be. Ezek azonban csak átmeneti eredményt hoztak, mivel a túlköltekező állami rendszerek lényegében változatlanok maradtak.
A 2005-ös év végi óriási hiány annak ellenére következett be, hogy a Budapest Airport (BA) használati jogának átadásából származó bevételekből az Államadósság Kezelő Központ több mint 400 milliárd forintot közvetlenül az államadósság törlesztésére fordított. A BA Rt. ügyletéből származó bevétel államadósság-törlesztésre történő felhasználásának szabályszerűségével kapcsolatos észrevételeit a számvevőszék a 2005-ös költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló vizsgálatában teszi közzé augusztusban. Az ÁSZ az éves jelentésében nehezményezi, hogy az elmúlt években gyakorlattá vált az állami költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak – 2004-ben még magának a hiánycélnak is – évközi vagy év végi kormányzati, illetve törvényi szintű módosítása. Ez a gyakorlat nagymértékben rontja a költségvetési folyamatok és hatásaik átláthatóságát, s a pénzügyi-gazdasági döntések nyomon követését, elemezhetőségét, hatásának vizsgálatát. A költségvetési hiánynak a tervezettől való jelentős eltérését tapasztalva az ÁSZ többször is javasolta a kormánynak, hogy módosítsa a pótköltségvetés készítésére vonatkozó rendelkezést, mert ennek hiányában a költségvetés jelentős hányada kikerül az Országgyűlés ellenőrzési és döntési köréből.
A számvevőszék az elmúlt négy év átlagában kapacitásának egyharmadát a helyi önkormányzatok vizsgálatára fordította, ami megalapozza azt a felvetést, hogy nem halasztható tovább ezen intézmények feladat- és forrásszabályozásának újragondolása – világított rá Kovács Árpád. Az önkormányzatok adósságállománya a 2000. év végi 101,6 milliárd forintról 2005 végéig 291,6 milliárd forintra nőtt. Míg 2000-ben alig 14 százalékuk kényszerült működését finanszírozó hitelek felvételére, 2004-re ez az arány már 20,3 százalékra nőtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.