Központi költségvetésünk adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005. év végére 12 744,2 milliárd forintra, azaz 85,1 százalékkal nőtt – áll az ÁSZ tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A legfrissebb adatok szerint az államadósság az idei első negyedévben további 9,1 százalékkal emelkedett, s jelenleg 13 931 milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy minden egyes adózó állampolgárra immár több mint három és fél millió forintnyi államadósság jut. Míg 2000–2001-ben a központi költségvetés adósságának éves emelkedése 500 milliárd forint alatt volt, addig 2002-ben a növekedés a háromszorosára emelkedett, 2003-tól pedig a növekedési ütem évi ezermilliárd forint körül állandósult. Az adósság bővülését főként a túlköltekezés, az államadósság kamatterhei, a társadalombiztosítási alapok hiánya és a büdzsé által átvállalt hitelek okozzák – közölte Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke.
*
Az adósság nagyobb részét a költségvetés egyre növekvő hiánya okozta, ami elsősorban olyan működési jellegű kiadásokhoz kapcsolódik, amelyek következményeképpen a jövőben nem várhatók bevételek vagy kiadásmegtakarítások. A hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének 82,2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatokon keresztül az államadósság meghatározza és szűkíti a költségvetés mozgásterét. A hiány növekedése annak ellenére következett be – jegyzi meg a számvevőszék –, hogy 2003-tól a kiadások visszafogása érdekében a kormány számos megszorító intézkedést vezetett be. Ezek azonban csak átmeneti eredményt hoztak, mivel a túlköltekező állami rendszerek lényegében változatlanok maradtak.
A 2005-ös év végi óriási hiány annak ellenére következett be, hogy a Budapest Airport (BA) használati jogának átadásából származó bevételekből az Államadósság Kezelő Központ több mint 400 milliárd forintot közvetlenül az államadósság törlesztésére fordított. A BA Rt. ügyletéből származó bevétel államadósság-törlesztésre történő felhasználásának szabályszerűségével kapcsolatos észrevételeit a számvevőszék a 2005-ös költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló vizsgálatában teszi közzé augusztusban. Az ÁSZ az éves jelentésében nehezményezi, hogy az elmúlt években gyakorlattá vált az állami költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak – 2004-ben még magának a hiánycélnak is – évközi vagy év végi kormányzati, illetve törvényi szintű módosítása. Ez a gyakorlat nagymértékben rontja a költségvetési folyamatok és hatásaik átláthatóságát, s a pénzügyi-gazdasági döntések nyomon követését, elemezhetőségét, hatásának vizsgálatát. A költségvetési hiánynak a tervezettől való jelentős eltérését tapasztalva az ÁSZ többször is javasolta a kormánynak, hogy módosítsa a pótköltségvetés készítésére vonatkozó rendelkezést, mert ennek hiányában a költségvetés jelentős hányada kikerül az Országgyűlés ellenőrzési és döntési köréből.
A számvevőszék az elmúlt négy év átlagában kapacitásának egyharmadát a helyi önkormányzatok vizsgálatára fordította, ami megalapozza azt a felvetést, hogy nem halasztható tovább ezen intézmények feladat- és forrásszabályozásának újragondolása – világított rá Kovács Árpád. Az önkormányzatok adósságállománya a 2000. év végi 101,6 milliárd forintról 2005 végéig 291,6 milliárd forintra nőtt. Míg 2000-ben alig 14 százalékuk kényszerült működését finanszírozó hitelek felvételére, 2004-re ez az arány már 20,3 százalékra nőtt.

Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok