A rendszerváltás első miniszterelnökéről nemrégiben megjelent könyv emlékező, elemző esszékkel mutatja be a néhai kormányfőt. Benedek István professzor a következőket fogalmazta meg Az antallizmus lényege című írásában: „Antall ellenfelei nem a határainkon kívül vannak, hanem belül. Furcsamód a régi harcostársaiból kerülnek ki. Nem Thürmer Gyula és nem Horn Gyula az igazi ellenfél, hanem azok, akik két éve még együtt küzdöttek vele a kommunista rendszer gyöngítéséért. […] Antall nagysága éppen az, hogy mindegyikükre odafigyel, és a toleranciát komolyan veszi.” Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter Antall halálának tizedik évfordulóján ezt mondta: „Az új Magyarország építőmesterei közé tartozik az új, megnagyobbodott Európában.” Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere tudományos igénnyel elemzi a rendszerváltó miniszterelnök sikeres külpolitikáját. Alois Mock osztrák külügyminiszter, az EDU akkori elnöke nemcsak Antall kiváló németnyelv-tudását emelte ki, hanem kompromisszumkész európai orientáltságú külpolitikáját, amelyben elsőrendű fontosságúnak tartotta a magyar érdekeket. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „ő volt az első, aki hangosan kimondta, amire vágytunk. Így lett ő lélekben az egész magyarság első miniszterelnöke Trianon óta.” Helmut Kohl volt német kancellár, akit baráti szálak fűzték Antallhoz, Magyarország Európai Unióba való felvételekor ezt mondta: „Hogy Magyarország ma az Európai Unió 25 tagországának egyike, ez – többek között, de elsősorban – az ő érdeme… Mi, németek úgy tartjuk meg őt emlékezetünkben, mint nagy magyar hazafit és mint meggyőződéses európait.” A kötetben még többek között megtalálhatók Sólyom László, Margaret Thatcher, Tőkés László, Szabad György, Lech Walesa és Václav Havel írásai Antall Józsefről. Különösen érdekes Orbán Viktor beszéde a balatonfüredi szoboravatás alkalmából 2003. május 23-án: „Ha nem válthatta is meg nemzete közelmúltját, Antall József irányt mutatott közeljövőnk megteremtésében. Mert nem ismert nemesebb ügyet, mint a magyarság érdekeinek, egy széttagolt, 15 milliós nép érdekeinek önzetlen képviseletét.”
A tanulmányokat, esszéket, emlékezéseket magában foglaló kötetet Jeszenszky Géza, Kapronczay Károly és Biernaczky Szilárd szerkesztette. A könyv színes felvételeit Antall Péter és Szebellédi Géza készítette.
(A politikus Antall József – Az európai úton. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2006. Ármegjelölés nélkül)

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok