Bár a szocialisták a választási kampányuk során még megígérték, hogy elkészítik a nemzeti egyetértésen alapuló agrárstratégiát, a héten napvilágot látott kormányprogramban már nyoma sincs ennek a kötelezettségnek. Az ágazat szereplőinek jóváhagyásával megalkotott agrárjövőkép tető alá hozását – ráadásul még a választások előtt – lapunknak adott februári interjújában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is megígérte. A kormányprogramban azonban már csak többek között az új mezőgazdasági finanszírozási rendszer részleteiről, a külföldi élelmiszerek ellenőrzéséről, valamint a megújuló energiaforrásokról olvashatunk, az ágazati stratégiáról nem esik szó a szövegben.
– A mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdéséről van szó. Az agrárstratégia hivatott arra, hogy meghatározza, milyen fejlődési lehetőségek állnak az egyes ágazatok előtt, hány embernek adhat majd munkát a földművelés és az állattenyésztés – állapította meg Font Sándor, a Fidesz mezőgazdasági és környezetvédelmi kabinetjének vezetője. A politikus szerint a stratégia létrehozása rengeteg egyeztetéssel és konfliktussal jár, és úgy tűnik, a kormányzat ezt nem hajlandó felvállalni. Ugyanakkor – utalt rá Font Sándor – az eddigi tapasztalatok – főképp a hamar kudarcba fulladt 2004-es nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások – arra utalnak, hogy a kormány csak azokkal hajlandó tárgyalni, akik a nagybirtok és multinacionális tőke előnyös megítélésében egy véleményen vannak vele. A kormányprogram más kérdésekben is hiányos, képlékeny, ezért az még nem kizárt, hogy a kabinet megpróbálkozik az egyetértésen alapuló agrárstratégia megalkotásával. A Fidesz nyitott az esetleges egyeztetésekre, de csak akkor, ha érdemi tárgyalásokra van lehetőség – szögezte le az agrárpolitikus.
– Rajtunk nem múlik a nemzeti agrárstratégia kidolgozása – szögezte le érdeklődésünkre Gőgös Zoltán, az MSZP agrármunkacsoportjának vezetője, hangsúlyozva, hogy a kérdésben a két nagy párt véleménye meglehetősen távol áll egymástól. – A legfontosabb, hogy mi a kisebb szereplőket más módon szeretnénk támogatni, mint azt a másik oldal szorgalmazza – mondta a politikus, aki mindennek ellenére lát esélyt arra, hogy ha nehezen is, de létrejöjjön egyfajta megállapodás, hiszen mindkét oldalon megtalálhatók mindkét termelési struktúra képviselői. – Abban mindenki egyetért – mondta Gőgös Zoltán –, hogy modern, korszerű mezőgazdaságot kell létrehozni, és ahhoz szerkezetátalakításra is szükség van, ezen belül azonban az a legfontosabb kérdés, hogy kik legyenek ebben az új struktúrában a főszereplők.
Hiába ígérte meg Gráf József korábbi és immár hivatalosan kijelölt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az év elején, hogy májusra elkészül ágazatokra bontva is a nemzeti agrárstratégia. Az ugyanis mindeddig nem született meg, és az agrártárcától származó információink szerint leghamarább szeptemberre – a kormányátalakítással járó teendők és a parlament munkájának elindulása után – várható a dokumentum kidolgozása. Úgy tudjuk, a szakminisztérium ezúttal lehetőség szerint kizárná a stratégia megalkotásából a pártokat, és helyettük inkább szakmai fórumok véleményére támaszkodna.
Zsugorodó ágazat. A KSH tavalyi adatokat összegző kimutatása szerint folytatódott a hazai állatállomány csökkenése. Bár a dokumentum szerint a szarvasmarhatartás lehetőségei javultak, a létszám mégis 15 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A sertésállománynál 206 ezres visszaesés tapasztalható, a tyúkfélékből pedig 912 ezerrel kevesebbet tenyésztettek. A mezőgazdasági termékekből felvásárolt mennyiség visszaesése 7,6 százalékos volt a tavalyelőtti szinthez képest. Az egyéni gazdálkodók 2005-ben a hazai termőföld 45 százalékát művelték, a gazdasági szervezeteknél pedig ugyanez az arány 41 százalék volt. A bejelentett foglalkoztatottak száma a magyar agráriumban tavaly százötvenezer fő alá csökkent.
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
