Lebegtetik az ingatlanadó bevezetését

Megértem, hogy az elmúlt évek kimagaslóan rossz gazdaságpolitikája nyomán nemcsak külső adósságunk (bruttó 60 milliárd, azaz hatvanezermillió dollár) növekedett katasztrofális mértékben, hanem az állam belső adóssága is horribilis magasságot ért el.
Ezt a kormány csupán a kiadások csökkentésével már nem tudja ellensúlyozni. Ezért kapkod ötletről ötletre, s találja ki az olyan adóformákat, amik az állam bevételét növelhetnék. A sok ilyen ötlet között volt az idén bevezetett luxusadó. Kiderült, hogy nem vált be. Most az ingatlanadó bevezetését erőszakolják, ami legalább olyan igazságtalan, mint a sávos személyi jövedelemadó százalékszámai.
A Magyar Nemzet május 20-i számában Dénes Zoltán írt egy cikket Közteher a húszmilliós ingatlanok után? címmel. Ebben közli Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettesének ötletét. A cikk nem írja világosan, hogy mi a különbség a jövőre bevezetendő ingatlanadó és az év elején bevezetett luxusadó között. Vajon a jövőre bevezetendő ingatlanadó a telekre is vonatkozna, vagy csak a luxusadó értékhatárát vinnék le 100 millió forintról 20 millió forintra?
Mind a kettő igazságtalan. Egy telek vagy lakás, ház vásárlásakor borsos illetményt (adót) kell fizetnünk, noha már adózott jövedelmünkből vásároljuk. Ez a telek vagy ház, lakás nem jövedelmez a tulajdonosnak, ezért igazságtalan újra adót kivetni rá, mert ez már a harmadik adókivetés lenne a vásárolt ingatlanra. Ha azonban a vásárolt ingatlant (lakást, házat) bérbe adja, akkor úgy is fizetnie kell a jövedelme után a tulajdonosnak. Tehát mindig a jövedelem határozza meg az emberek vagyoni helyzetét, nem pedig egy ingatlan értéke, ahogyan ezt Karsai Gábor állítja.
Ismert személyt említek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök háza (az Apró-villa) kb. 100 millió forint értékű, de a telekkel együtt ez már kb. 200 milliót ér. Pár száz méterrel távolabb a barátom romos családi háza 20-25 millió, de a telekkel együtt már kb. 80 milliót ér. Mind a ketten adózott pénzükből vásárolták a teljes ingatlant (ház+telek) és ezután is adóztak. (A villát még Apróék vásárolták, de ez a lényegen nem változtat.) No de Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és családjának havi „jövedelme” 8-10 millió forint (évi 100 millió a kötelező országgyűlési bevallás alapján), a barátomé havi 130 ezer forint. Az igazságtalanul megállapított sávos személyi jövedelemadó szerint Gyurcsány miniszterelnök is olyan százalékban adózik, mint a barátom. Ezért igazságtalan lenne az SZDSZ által javasolt egysávos személyi jövedelemadó (18 százalék), mert az évi 80-100 millió forint jövedelemmel rendelkező Gyurcsány miniszterelnök egy sávban lenne a barátommal, de nemcsak vele, hanem a minimálbér fölött alig kereső polgárral.
Nem tudom eléggé elítélni azokat, akik lehetővé tették, illetve teszik ezt az aránytalanságot, magyarul igazságtalanságot. Ha az állam katasztrofális pénzügyi állapotban van, akkor a kormány többsávos személyi jövedelemadót vessen ki, de a legmagasabb sáv ne 18 százalékos legyen, ahogyan az SZDSZ javasolja, hanem ahogyan Nyugaton van, akár 60 százalék. Tessék kiszámolni, hogy egy ilyen progresszív adózás mellett mekkora bevételre tenne szert az állam.
Dr. Horváth László
Budapest