Pandora szelencéje

Veszélyes vizekre evez a kormány – állapította meg a minap Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. elemzője. Nem véletlenül, hiszen a Reutersnek adott Gyurcsány-interjún túl – amiben a miniszterelnök 282 forintnál határozta meg a forint euróhoz mért, kívánatos árfolyamát –, egyre több jel mutat arra, hogy a kormány tudatosan gyengíti a hazai valutát.
Hogyan érinti ez a lakosságot? Lakások, házak tízezreit, számtalan gépkocsit és tartós fogyasztási cikket vásároltak devizahitelekből a magyar háztartások, amelyek emiatt – forintra átszámítva – ezermilliárdos nagyságrendben tartoznak hitelezőiknek. Az esetek többségében a hiteleket felvevők nem, vagy csak kis mértékben rendelkeznek olyan pénztartalékkal, amely fedezné a váratlan árfolyam- és kamatváltozásokkal járó kiadásokat.
Tavaly még stabil volt a forint árfolyama és a kamatszint, mégis több tízezer lízingelt autót vettek vissza a hitelezők, mivel a részleteket az adósok nem fizették. A múlt héten tapasztalható jelentős forintgyengülésre a nemzetközi kamatszintek változása is rátesz egy lapáttal: a svájci jegybank például a minap emelte az irányadó kamatlábat. Mindez tovább növeli a devizahitelek törlesztőrészleteit. Emiatt a lakásvásárlási kedv is csökken majd, többen elveszthetik nehezen megszerzett ingatlanjukat.
A vállalkozók szemszögéből sem alakul biztatóan a helyzet. A fogyasztási hitelek drágulása viszszaveti a kereskedelmet. Az importból származó termékek ára is növekszik. Ez további munkahelyek megszűnésével jár, elsősorban azoknál a kevésbé tőkeerős kis- és közepes vállalkozóknál, amelyek az árfolyamváltozásból eredő drágulás következményeit nem képesek elviselni. Ez tovább növeli a tőkeerős multinacionális cégek piaci részesedését. A gyengébb forint az importból származó nyersanyagok és energia árára is felhajtó hatással van, ezért drágulnak a késztermékek, például a kenyér, és ismét növekszik majd az infláció.
Az ország forintban jegyzett adóssága elértéktelenedik, a külföldi befektetők a magyar állampapírokat csak magasabb hozam mellett hajlandók megvásárolni. Ez az ország adósságának finanszírozását drágítja, ami tovább növeli terheinket. A forint gyengítésére törekvő politika a felsoroltakon kívül azért is veszélyes, mert a forint árfolyamát végső soron nem a kormány vagy mások, hanem a piaci kereslet és kínálat határozza meg. A forint árfolyama, annak stabilitása egyben kifejezi a piac várakozásait, az adott országgal szemben meglévő nemzetközi bizalmat. Ez a bizalom pedig rohamosan csökken, mint azt a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard and Poor’s minapi leminősítése is alátámasztja. A kormány tagjai tévednek, ha úgy gondolják, hogy létezik egy olyan forint–euró-árfolyam, amelyik optimálisnak nevezhető. Ilyen árfolyam ugyanis nincs a piacon.
A kormány még egy tényezőt nem vesz figyelembe akkor, amikor megalapozatlannak tartja a leminősítéseket. A globális befektetők szigorú szabályok alapján adják-veszik a különféle országok által kibocsátott állampapírokat. E szigorú limitrendszereket pedig a leminősítésekre alapozzák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott befektetési alapnak megszabják, hogy milyen értéket tarthat magánál a minősítéssel rendelkező állampapírból. Ha a minősítés rosszabbra változik, az adott papírt el kell adni, vagy mennyiségét csökkenteni szükséges, tekintet nélkül arra, hogy az adott kormány mit gondol a minősítők számítási módszereiről vagy a hiányról. Látható tehát, hogy a kormány jelenleg Pandora szelencéjének megnyitásán munkálkodik. A szelence tartalmával pedig az egyszerű állampolgároknak kell majd szembesülniük.