Nagyon fontos e bejelentés, mert nélküle nem végzik el az államosítással, földreformmal, kisajátítással, lefoglalással vagy más jogcímen elvett vagyon nyilvántartásba vételét, ami annyit jelent, hogy az évtizedekkel ezelőtt megkárosítottak nem léphetnek fel a vagyon visszaszármaztatására irányuló követelésükkel, amikor majd megszületik az erre vonatkozó törvény. Egyelőre ugyanis csak a bejelentésre vonatkozó jogszabályt (Törvény az elvett vagyon bejelentéséről és nyilvántartásba vételéről) hozta meg a szerb törvényhozás, s az ebben megszabott határidő is szűk egy hét múlva letelik. Sietni kell: a bejelentés a visszaszármaztatásra vagy kárpótlásra való jog feltétele.
Az elvett vagyon bejelentését a köztársasági vagyonjogi igazgatóságnak kell átnyújtani, s megtehetik a megkárosított természetes személyek, de jogutódaik, örököseik is.
*
Az egy évvel ezelőtt meghozott törvény szerint a bejelentéshez csatolni kell a vagyon elvételéről szóló okiratot vagy más bizonyítékot, amelyből meg lehet állapítani az elvett vagyon adatait és az elvétel alapját, bizonylatot, hogy milyen minőségben adja át a bejelentést, amennyiben nem ő volt az akkori tulajdonos. Ha örökösről van szó, akkor a végzést az örökségről és bizonyító okmányt annak az eredeti tulajdonosnak a haláláról, akitől a vagyont elvették, illetve a rokoni kapcsolatot azzal a személlyel. Természetesen a vagyon majdani viszszaigénylője más dokumentumokat is csatolhat a bejelentéshez, amely okmányokról úgy gondolja, hogy fontosak.
Az űrlap (Elvett vagyon bejelentése – POI) a Hivatalos Közlöny minden papírkereskedésében megvásárolható. Ezt kell kitölteni, s ehhez kell csatolni az említett okmányokat, illetve azoknak másolatát két példányban. Az eredetit ajánlatos megőrizni. Személyesen vagy ajánlott levélben kell eljuttatni. A címzett a szerbiai Köztársasági Vagyonjog Igazgatóság (szerbül: Republicka direkcija za imovinu), ez az intézmény veszi nyilvántartásba a bejelentéseket. Az adatok nyilvánosak, a vagyonjogi igazgatóság legkésőbb egy héttel a bejelentés után igazolást ad a bejelentőnek.
Mint a törvény írja, a bejelentés nem tekinthető egyben kérvénynek is az elvett vagyon visszaadására, vagy a vagyon utáni kárpótlásnak a jogára, hanem csak feltétele annak, hogy a kérvényt a majdani törvény alapján átadhassák az igénylők.
Az egyházak vagyonának viszszaszármaztatása egy lépéssel előbbre van. A katolikus egyház is visszakapja vagyonát, ha pedig erre már nincs lehetőség, akkor más ingatlannal, vagy pénzzel, kötvényekkel kártalanítják.
origo.hu
Nagyon nehéz helyesírási kvíz: Ön ki tudja tölteni hibátlanul?
