Tüntettek a Szabadság téren

Borisz Jelcin bocsánatkérése 1956-ért azt bizonyította: maga a szovjet-orosz birodalom sem tekint felszabadítóként saját hadseregére. Maga a Szovjetunió pedig már nem is létezik; nincs tehát semmi, amiért ennek az emlékműnek itt kell állnia – mondta Balázs-Piri László, az ’56-os Alapítány elnöke tegnap a Szabadság téren. A televízió székházával szemben álló, a „hős szovjet felszabadítóknak” állított emlékműhöz a Nemzeti Jogvédő Alapítvány szervezett demonstrációt. Az alapítvány az emlékmű eltávolítását szeretné elérni. Zétényi Zsolt, a jogvédő alapítvány elnöke elmondta: nincs bennük gyűlölet azon szovjet katonák ellen, akik emlékére az obeliszket felállították.
*
Zétényi Zsolt kifejtette: a Szabadság tér eredeti állapotát – az ereklyés trianoni országzászlóval és az égtájszobrokkal – nem lehet már helyreállítani, de az elnyomásra emlékeztető szovjet emlékmű helyére fel kell állítani a magyar szabadság és függetlenség emlékművét.
A szovjet emlékmű lebontását és áthelyezését követelő mintegy 200 tüntető előtt Zétényi elmondta: az orosz csapatok kivonulásakor aláírt államközi dokumentumban a posztszovjet állam azt kérte, hogy a Szabadság téri emlékmű maradjon meg. A szerződésnek azonban van egy kitétele: amennyiben fontos állami érdekből Magyarországnak szüksége van az emlékmű területére, úgy annak lebontásáról, illetve áthelyezéséről meg lehet kezdeni a tárgyalásokat. Ha ezek nem vezetnek eredményre, vagy egyáltalán el sem kezdődnek, úgy Magyarország az igény bejelentésétől számított két év lejártával áthelyezheti az emlékművet – derült ki Zétényi szavaiból. Ráadásul az 1995-ös, Moszkvában aláírt hadisíregyezmény sem kötelezi már hazánkat, hogy a korábban katonasírként is számon tartott emlékművet megtartsa. A tér alatti mélygarázs 2002-es építésekor ugyanis kihantolták a szovjet katonák földi maradványait, amelyeket nem is helyeztek vissza. – Így csak a kormányon múlik, hogy az emlékmű meddig marad fent – emelte ki Zétényi.
Az ’56-os elítélt Wittner Mária elmondta: az ötvenhatos forradalmi lyukas zászlóból kitépett címer díszeleg az emlékművön. Kifejtette: senki jogát nem elhet elvenni, hogy emlékezzen a hazánkban elesett, akár ellenséges katonákra is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a szovjet csapatok tiporták el a magyarok szabadságvágyát, és ők vezényelték le az ’56 utáni megtorlást is – emelte ki. Hozzátette, a népakarat elsöpörte a szovjet rezsimet Magyarországon. – Az a kormány, amely az emlékmű eltávolításáért nem tesz semmit, a népakarat ellen cselekszik – fogalmazott Wittner Mária.

Publicisztika a 6. oldalon