Legyen kicsi, olcsó és hatékony az állam – nagyjából ebben foglalhatók össze a kormányprogramnak az államról megfogalmazott legfontosabb kívánalmai. Sok konkrétum nem derül ki azokból a szétszórt elemekből, amelyek az igazgatást, az önkormányzatokat, a jogalkotást, az igazságszolgáltatást – az államot érintik. Az egyes részek ráadásul különböző fejezetekből szedegethetők össze. Mintha a program alkotója nem lenne bizonyos abban, hogy az államszervezet – az intézmények összessége – azonos-e az állammal, vagy sem. Ráadásul tovább kísért az a fogalomzavar, amelyet a közéleti viták már megmutattak: a nem jogász miniszterelnök szerint más, külön minőség az állam, és megint más annak formája. A program így külön szól az államról, s külön emlegeti a köztársaságot.
Ám hogyan lesz kisebb, olcsóbb és hatékonyabb az állam? Először is: csökken – de nem tudni, mikor és mennyivel – az igazgatásban dolgozók száma. Kevesebb lesz az önkormányzatokba megválasztható képviselő is – ez kétharmados törvény függvénye, de erről konkrétan nem esik szó. Nem tudni azt sem, a háromezer-egynéhány települési önkormányzatot is sokallja-e a program készítője, vagy sem. Csupán annyit említ, hogy az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer sok szempontból akadálya a fejlődésnek. Másutt ugyanakkor azt mondja, hogy a kistelepüléseken megmarad az önkormányzati testület. Leírták viszont: egyes fölösleges feladatokkal nem feltétlenül kell tovább terhelni az önkormányzatokat. Hogy milyen funkciók megszüntetéséről van szó, később derül ki.
A program egyértelművé teszi: a helyi önkormányzatok helyett a kistérségeké a jövő. Az önkormányzatok összefogását akár alkotmánymódosítással is megpróbálják kötelezővé tenni. Az önkormányzatiság ugyanis jelenleg nem tűri a kényszert. Ha nem lesz kétharmados többség, a pénzügyi ösztönzést alkalmazzák továbbra is.
Az igazgatás, az ügyintézés kivonul nemcsak a kistelepülésekről, de a körjegyzőségek többségéből is: lehetőleg a jegyzők is kistérségi szinteken dolgoznak majd. Az ezer főnél kevesebb lelket számláló helységekben nem tartanának fenn jegyzői hivatalt. A kiszolgálás komfortját viszont javíthatja a terv szerint, hogy az okmányirodák hálózatához csatlakozva több hatóság együtt fogadja majd az ügyfeleket. A program az adóhivatalt s az ingatlan-nyilvántartást említi.
A többcélú kistérségi összefogás fölött a régió választott önkormányzata és közigazgatása foglalna helyet. A megyei közgyűléseket 2008-ban váltanák fel a régiók választott önkormányzati testületei. A választójog reformjához is kétharmados többség kell azonban. Az ehhez csatlakozó további elképzelés szerint a képviselő-választásokon megmaradna az egyéni képviselői rendszer, de – meg nem határozott módon – arányosabbá válna a választójog.
Egy mondat erejéig megemlékezik a program az államháztartás, a finanszírozás reformjáról, s arról is, hogy átláthatóbbá kívánják tenni a közpénzügyet. Emiatt a beszerzéseket központosítják. A központi közigazgatás amolyan közös gondnokságot tart fenn, ám ennek részleteiről semmit sem árul el a kormányprogram. Új alkotmány nem kell, de az alaptörvény önkormányzati reformhoz szükséges módosítását még az idén kezdeményezni fogják. Jövőre a közpénzügyek meg nem határozott szabályait óhajtják az alkotmányban rögzíteni.

Figyelmeztet az elemző: Példa nélküli összejátszás zajlik Magyar Péter pártja és az ukrán titkosszolgálat között