időjárás 2°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Kukkónia vándora

Szepesi Attila
2006.08.04. 23:00

Nevezték a Csallóközt az aranymosók eredményes munkája nyomán Aranykertnek, de Kukkóniának is, a tatárjárás baljós idejére utalva, amikor – a naiv legenda szerint – a lápok mélyén megbúvók egymásnak „kuk-kuk” kiáltásokkal üzengettek. A tudós Ipolyi Arnold, akit főként ifjúkori műve, a Magyar Mythologia szerzőjeként ismerünk, 1856 augusztusának derekától szeptember közepéig utazta be a tájat, és Csallóközi uti-képek című munkájában adott számot tapasztalatairól.
Ipolyi a felső-honti Disznóson született, mint életrajzírója, Koncsol László megjegyzi: „Családi neve Stummer; írói nevét attól a folyótól származtatta, mely boldog gyermekkorának magyar ajkú faluja, az akkor mintegy négyszáz lelkes Ipolykeszi (újabb keletű szlovák nevén Kosihy nad Iplom) határában garabonciáskodott.” A pozsonyi Emericanumban, a nagyszombati líceumban, végül a bécsi Pázmáneumban teológiát tanult, majd Vígváron (szlovákra fordított nevén: Veselén), egy Vág-völgyi szlovák faluban dolgozott a tudós, politikus és szépíró báró Mednyánszky Alajos Dénes fiának nevelőjeként. Később egri kanonok, végül nagyváradi püspök lett.
A Csallóközi uti-képek színes, de nem éppen lélekemelő olvasmány. Ipolyi, bármerre jár, kénytelen összevetni a büszke múlttal a jelent, és az összehasonlítást rendre ez utóbbi sínyli meg. Emlékezetünkbe idézi Zsigmond és Mátyás vadaskertjét, az aranyat bőven termő Kukkóniát, a templomos lovagok büszke várát, a romladozó román és gótikus templomokat, összevetve velük a jelen állapotokat: „Legkevesebb örvendeteset mondhatnánk talán Csallóköz társulati életéről, anyagi és szellemi érdekekbeni magasb irányú törekvéséről… Más törekvő és műveltebb népnél mennyi hasznot hajtó, jótékony és szellemi célokat előmozdító egylet keletkezik! Mindennek itt – némelyeknek az egész honban is – híre sincs. Nálunk a mindennapi kenyérkereseten, házi és családi gondokon felül, úgy látszik, minden további törekvés fölöslegesnek tartatik még…” Pedig kis csodákat, dús völgyeket, néprajzi titkokat rejt az Aranykert! Bemutatja Egyház-Karcsa búcsúját, a mézeskalácsos sátrak között tolongók viseletét. „A nép öltözéke kisvárosias, ugynevezett polgárias inkább, mint népies: a nők a hosszú ruhaviseletet kezdik elsajátítani a szomszéd szerdahelyiektől, kiknek korcs ízlését szembetűnő ügyetlenséggel utánozzák már az uriaskodást negélyző férfiak is, kiknél a népies kék posztó mellett gyakori már a tarka nyári kelmékből való öltözet.” Hangulatos leírást ad a falusi kenyérsütő kemencékről: „Távolabb a házaktól, többnyire a kertek közt, sárból gyúrt, sokszor ház magasságú, kúpos építményeket látni, olykor hasonló anyagból épült fallal körülvéve.” Elidőz a jobb napokat látott bősi, hédervári, szarvai kastélyoknál. Eltűnődik azon, honnan származhatnak azok a hatalmas földhányások, amelyeket Bél Mátyás – talán nem is helytelenül – avar földvárak maradékainak hitt. Szomorúan konstatálja, hogy – különösen a táj déli, Dunához közeli részén – sok a golyvás ember: „eltorzított arcvonások, sápadt, élettelen szín, merev tekintet, irtózatos golyva, olykor bénaság s tagjaikkali tehetelenség valóságos szörnyekké alakítja őket”. Beszámol róla, hogy a folyó zátonyos partjai mentén néhol ma is látni aranymosókat, akik „rézsutosan felállított asztalra feszített posztóra a Dunából merített fövenyt felöntik, s az aranypor a posztószálakban marad”. Ez az archaikus mesterség még ma is él, ám a híres vizafogókra, ahol a több mázsányira is megnövő óriáshalakat zsákmányolták, már csak megfakult feljegyzések emlékeztetnek.
És hogy milyen jövő vár a büszke Aranykert lakóira? Ipolyi nem sok jóval kecsegtet. „Ezen táj 1268-ban, nem sokkal a tatárjárás után lakottabb s talán virágzóbb is volt, mint ma… Mivé lesz a legvirágzóbb vidék is, ha az ember az égtől földe áldásául adott elemet vadul és korlátlanul hagyja csapongani ahelyett, hogy szabályozni és hasznára fordítani törekednék eszével és erejével…”

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.