Diplomáciai útkeresés

Nem mindig világos, milyen célkitűzéseket követ a magyar diplomácia a kétoldalú kapcsolatok, illetve az Európai Unió tagjaként való érdekérvényesítő potenciálja között – ez derült ki azon a konferencián, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) szentelt a jövő évre ígért új magyar külpolitikai stratégia előzetes vitájának. A vendéglátó szervezet magyarországi kirendeltségének vezetője, Michael Ehrke expozéjával összhangban a rendezvény fő előadója, Göncz Kinga külügyminiszter szerint a magyar külpolitikának a NATO- és az EU-csatlakozás sikerét követően széles körű társadalmi párbeszédet kell kezdeményeznie új orientációjáról. Szlovákia kapcsán hangot adott ama meggyőződésének, hogy a magyar diplomáciának inkább az EU védőernyője alatt történő érdekképviseletre kell támaszkodnia, mintsem a bilaterális kapcsolatok kínálta lehetőségekre. Azt, hogy ez az egyensúly mennyire kényes, jól szemléltetik a magyar kisebbség helyzetét érintő elképzelések. A külügyminiszter leszögezte: a jelenlegi támogatási rendszer szerepét át kell vennie egy olyan koncepciónak, amely szülőföldjükön marasztalja a környező országokban élő magyarokat. Michael Ehrke azon felvetésére, hogy mindez akár a területi önrendelkezés jogával is együtt járhat, Göncz nem reagált.
A vázolt modell neuralgikus pontjaira vet fényt az Oroszországgal fenntartott viszony. Az erre vonatkozó kérdésre Göncz Kinga elmondta Magyarországnak mielőbb alternatívát kell találnia a nyersanyagszükséglet miatt fennálló függőségre, ugyanakkor minden demokratikus és emberi jogi aggály mellett is érdeke, hogy hosszú távon éljen a nagyhatalom által igényelt árukivitel előnyeivel.
Az energiakérdések szerepeltek tegnap az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának napirendjén is, ahol Kóka János tartott beszámolót. A gazdasági miniszter azt közölte, Magyarország „stratégiai központi” szerepre tör Kelet-Közép-Európában, és a térség gázelosztó központja kíván lenni. A tárcavezető reális elvárásnak mondta, hogy a magyarországi háztartásokban energiahatékonysági intézkedésekkel a felhasznált energia 20 százalékát meg lehetne takarítani. Kóka és a bizottság elnöke nem értett egyet abban a kérdésben, hogy Magyarország Oroszországtól való energiafüggősége erősödött vagy oldódott az elmúlt években. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy Európában is egyedülálló a függőségünk, s többet fizetünk „ugyanazért az orosz gázért, mint Franciaország”. A bizottsági elnök azért is tartja aggasztónak a függőséget, mert, mint mondta, az utóbbi hónapokban történtek azt mutatták, hogy Oroszország az energiafegyvert is használja külkapcsolataiban.