Jelentős növekedésre számítanak az elemzők a pénzromlás szeptemberi mértékében. Bár a KSH csak ma teszi közzé az adatokat, a Napi Gazdaság által megszólaltatott szakértők 5,2 százalékban jelölték meg az árindex múlt havi növekedését. Ez különösen magas az augusztusi 3,5 százalékos év per éves áremelkedés után. A változás az előző hónaphoz mérten is komoly méreteket öltött, az augusztusi stagnáláshoz képest ugyanis ez az érték szeptemberben 1,83 százalékot mutat az elemzői konszenzusban. A decemberre és az év átlagára vonatkozó várakozások azonban alig módosultak: a szakértők az év végére 6, az év egészére pedig 3,67 százalékos drágulást jósolnak.
Az árindex múlt havi felpörgése mögött a hatósági árak és az áfa növekedése áll, utóbbi teljes hatása elérheti az egy százalékot, ám szeptemberben ennek még csak egy része jelenik meg. Az elemzők további fontos tényezőként említik az élelmiszerárak áfanövekedést meghaladó mértékű emelkedését, és abban is egyetértenek, hogy felfelé mutató kockázatot jelent az is, hogy a cégek az áfanövekedés mellett további áremelések formájában háríthatják a fogyasztókra a növekvő terheket. Az árindexet érzékenyen érinti a tömegközlekedési tarifák emelkedése, a meglóduló háztartási energiaárak, valamint a jövedéki adó növekedése is. Mindezeket a hatásokat ellensúlyozni nem, csak gyengíteni képes az üzemanyagárak mérséklődése. Elemzők szerint jövőre 6,5-7 százalék lehet az átlagos infláció.

Hosszú betegeskedése után visszatért Szily Nóra: „Annyi minden kimaradt!”