Nem bújhattak ki a szigorítási láz hatása alól a magánnyugdíjpénztárak sem: az új jogszabályok fontos eleme, hogy a vagyonkezelőnek jövőre az éves vagyon átlagértékének 0,9, 2008-tól viszont már csak 0,8 százaléka fizethető ki, a pénztárak működésének és likviditásának biztosítására pedig 2007-ben a tagdíjak maximum 6, 2008-től pedig 4,5 százaléka vonható le. A pénztárak szerint a jövő évi módosítások még nem jelentenek komoly megszorítást, a 2008-as számok betartásához azonban már az szükséges, hogy megvalósuljon a jövőre bevezetendő központi beszedés. Jelenleg ugyanis maguk a pénztárak kezelik a 2,5 millió tag 1,3 millió munkáltatótól érkező díjfizetését, ami azért is komoly felelősség, mert egységes állami nyilvántartás jelenleg nem is létezik. Jövőre, amikor ez a teher átkerül az államkincstár és az adóhivatal vállára, jóval hatékonyabbá válhat az adatkezelés, az átállás azonban nem lesz egyszerű feladat, s egyelőre úgy tűnik, a befizetések és a bevallások egyeztetése a pénztáraknál marad – közölte Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító élet- és nyugdíjbiztosítási divíziójának vezetője. A kasszák egy része ugyanakkor kételkedik abban, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal képes lesz-e a rázúduló adattömeg kezelésére, abban pedig szinte kivétel nélkül egyetértenek, hogy jövő év elején komoly zűrzavarra lehet számítani, hiszen egyszerre működik majd a régi és az új rendszer. Így hónapokba telhet, mire a pénzek a számlákra kerülnek, s igencsak nehézkessé válik az esetleges korrekciók vagy önrevíziók lefolytatása is.
További elvárás, hogy a társaságok a magasabb hozamok reményében kockázatosabb befektetéseket is eszközöljenek. Jelenleg ugyanis a pénztárak vagyona javarészt állampapírokban nyugszik, az új szabályozás azonban 2007-től lehetővé, 2009-től viszont már kötelezővé teszi a társaságok számára a vegyes portfóliók bevezetését. Ennek lényege: lesz egy zömében még mindig állampapírokból álló klasszikus, és egy kockázatosabb befektetéseket, többek között részvénycsomagokat tartalmazó növekedési portfólió, a középutat pedig a „vegyes” kiegyensúlyozott portfólió képviseli. Mint nevük is mutatja, ezek a csomagok különböző kockázatot és hozamot takarnak, s amennyiben a tagok nem választanak közülük, a pénztárak automatikusan sorolják be őket. Mivel a nemzetközi tapasztalatok szerint a növekedési portfóliók csak hoszszabb, 15–20 éves távon jelentenek magasabb hozamot, ide azok kerülnek, akiknek még több mint 15 évük van a nyugdíjazásig. Ha ez az időtartam 5 és 15 év közé esik, a kiegyensúlyozott, 5 év alatt pedig a klasszikus csomag jelöltetik ki. Tény, hogy a kockázatos eszközök pontos arányát még nem határozta meg a kormány. A pénzügyi tárcánál lapunkkal azt közölték: a rendelet előkészítése jelenleg is folyik. Legutóbb 20, 35 és 50 százalékos részvényhányadról lehetett hallani.
Bár a növekedési portfóliók sok ezer forintos majdani nyugdíjtöbbletet hozhatnak, a hozamokat nem csak komoly piaci zavarok sodorhatják veszélybe: ha ugyanis a hosszú távú befektetésekhez nem szokott magyar pénztári tagok megijednek egy-egy gyengébb év negatív hozamától, s túl korán lépnek ki, akár komoly összegeket is veszíthetnek. A nyugdíjkasszák ezért is kívánnak a jövőben különös figyelmet fordítani az ügyfelek alapos tájékoztatására.
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
