Hónapokkal ezelőtt indult meg a nyomozás abban az ügyben, hogy a kormánypárt gazdag adakozók, illetve hitelezők nevét terjesztette az uralkodó elé jelöltként a főrendi címre. Ezeknek a címeknek az áruba bocsátása alkotmányellenes, hiszen nemcsak társadalmi megkülönböztetést jelentenek, hanem tagságot is a brit parlament felsőházában. Lord Levy, akit Tony Blair személyesen bízott meg az erősen leapadt tagságú Munkáspárt kincseskamrájának feltöltésével, az ellene indított vizsgálat során kijelentette, hogy Blair személyesen utasította nagylelkű adományok, illetve kölcsönök szerzésére a főrendi cím kilátásba helyezésével. A miniszterelnök rövidesen várhatja az idézést, később pedig akár a vádlottak padjára is kerülhet.
A bajokat tetézi, hogy az ellenzék azt követeli: a kormánytól független bizottság indítson vizsgálatot az iraki háború ügyében. Az erről tartott keddi szavazást a kabinet mindössze 25 szavazatnyi többséggel nyerte meg, ami messze elmarad a kormányfrakció többsége mögött: tizenkét kormánypárti képviselő az ellenzékkel szavazott. Blair egyetlen szerencséje az volt, hogy az ellenzék nem egységes a vizsgálat követelésében.
David Owen egykori munkáspárti külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Blair külpolitikája teljes kudarc, az iraki beavatkozás még az 1956-os szuezi háborúnál is nagyobb baklövés volt, és Blairnek azonnal távoznia kellene a kormány éléről. A brit szavazók többsége osztja Owen véleményét. Hatvanhat százalékuk könnyen elképzelhetőnek tartja a brit csapatok vereségét Afganisztánban és Irakban.
Kiderült, miért omlottak össze az ausztrálok, a magyar kulcsember csalódott
