Vass Imre, aki az MTA Szegedi Biológiai Központjának (SZBK) Növénybiológiai Intézetét vezeti, úgy látja: minden ország felelős a Föld és légköre, az élővilág, az emberiség egészségéért, tehát szellemi és anyagi lehetőségeihez képest hazánknak is teljesítenie kell e téren a rá váró feladatokat. Úgy tűnik, hosszú távon csak a megújuló energiák vezethetik ki az emberiséget a földgáz- és kőolajkészletek kimerülése okozta energiaválságból, s menthetik meg a bolygót a levegőszennyezés következményeitől. Az e célt szolgáló kutatómunkából igyekeznek kivenni részüket a szegedi biológusok is.
Figyelemre méltónak tartják Finnország példáját, ahol a teljes energia 25 százalékát bioenergiából nyerik. Mivel a megújuló energiahordozókra nem mindig számíthat az ember – a szél nem fúj megállás nélkül, s a nap sem süt állandóan –, ésszerűbb, ha elektromosság helyett üzemanyagot állítunk elő. A technológiák már adottak ahhoz, hogy növényekből biodízelt, bioetanolt nyerjünk. Valójában ez sem újdonság, hiszen Diesel is földimogyoró-olajjal hajtotta motorját.
Ám egyéb módon is juthatunk üzemanyaghoz. Az egyik legígéretesebb kutatási irány a növények fotoszintézisének megértése és felhasználása erre a célra. Mindezzel tulajdonképpen a napenergiát hasznosíthatnánk – az eddigieknél hatékonyabb módon: a biológusok a napfénynek a növények fotoszintézisében játszott szerepét tanulmányozva igyekeznek ellesni a természet energiatermelési gyakorlatát.
A fotoszintézis igen hatékony biokémiai üzemként is felfogható. A növényekből eddig eltüzelésükkel nyertünk energiát, aminek szépséghibája, hogy szén-dioxidot juttat a levegőbe. Igaz, ha erre a célra gyorsan fejlődő növényt használunk, a télen a szabadba eregetett káros gázt a következő nyáron elvetett növények megkötik. Ám az égetés mégsem lehet hosszú távú megoldás az egyre fogyó fosszilis energiahordozók pótlására, mivel a mezőgazdaság által hasznosítható földterület nagysága korlátozott, és a talajt a jövőben is élelmiszerek előállítása céljából kell megművelnünk.
– Ezért a következő évtizedek sztárjai minden bizonnyal a fotoszintetizáló mikroorganizmusok, a ma még jószerével ismeretlen, munkára, hidrogéntermelésre fogható cianobaktériumok vagy a zöldmoszatok [-algák] lesznek – állítja Vass Imre. Mindez utópia, vagy vannak már reményteljes kutatási eredmények is a témában? Az energiahasznosításnak ezt a technikáját, kísérleti szinten, már kidolgozták a kutatók. Németországban és Hollandiában működnek is alga-bioreaktorok, amelyekben üvegházban, csővezetékekben élő alga fény hatására termeli a hidrogént. Ha ezt a gázt üzemanyagcellákban hasznosítják, elektromos áram keletkezik, melléktermékként pedig víz. Tiszta forrásból tiszta energia jön létre, a folyamat során sem szennyező anyag, sem kipufogógáz, sem kén-dioxid nem károsítja a környezetet. A fotoszintetikus hidrogéntermelés forradalmian új energiaforrást jelenthet, amely nem szén-dioxid-kibocsátó, fosszilis energiahordozóból származik. Olyan megújuló energia, amelyhez nem kell más, csak napfény és víz, s az „égéstermék” is csupán víz.
A kilencvenes években kezdték meg, európai kezdeményezésre, a fotoszintézis-alapú hidrogéntermelést célzó kutatásokat. Az Európai Tudományos Alapítvány Napenergia-hasznosítás tiszta üzemanyag előállítására című tanulmánya taglalja a lehetőségeket, és meghatározza a fő kutatási irányokat, melyek között kiemelt, új formaként tárgyalja a napfényből nyerhető energia-előállítás lehetőségét, nagy figyelmet szentelve a fotoszintézis, a biomassza, a félvezetőrendszerek és a napelemek témakörének. Az SZBK az EU 6-os keretprogramon belül két kutatási irányban vesz részt a napfény hasznosításának témakörében az uppsalai kutatók által koordinált konzorcium révén. Vizsgálják a vízbontásért, oxigéntermelésért felelős fotoszintetikus fehérjekomplex szerkezetét, működését és a fotoszintetikus mikroorganizmusokban történő hidrogéntermelés mechanizmusát. A cél az, hogy a természetes rendszerek működésének megismerése alapján – mintegy utánozva a növény fotoszintézisét – olyan mesterséges rendszereket lehessen létrehozni, amelyek alkalmasak a napenergia hasznosítására. A munka folytatására az idén induló EU 7-es keretprogram is lehetőséget nyújthat, mivel a kiemelt kutatási témák között szintén ott van a napenergiából előállítandó üzemanyag, s nemzetközi szinten elkezdődött az új konzorcium és a program szervezése is. A Vass Imre és csoportja által végzett kutatások iránt olyan neves gépkocsigyártó cég is érdeklődik, mint a Toyota, amely támogatja a szegedi kutatók izolált fotoszintetikus komplexek stabilitásának, élettartamának növelésére irányuló vizsgálatait.
A biológus szerint elképzelhető, hogy 2015-ig tesztelhető állapotba kerül a zöldmoszat által termelt hidrogén. Mivel a – noha egyelőre nem biológiai alapú – hidrogén üzemanyagként való fölhasználása kiemelt program az Egyesült Államokban, nincs kizárva az sem, hogy a most születő gyerekek első kocsiként ott már hidrogénüzemelésű autót kapnak ajándékba a papától. Hogy azt zöldmoszatok által előállított üzemanyag hajtja-e majd, ki tudja?
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
