Olyan megdönthetetlen törvényi vélelem képezi az adóztatás alapját, amellyel szemben a törvényalkotó nem biztosít lehetőséget az ellenbizonyításra – ez volt az Alkotmánybíróság (AB) egyik lényeges kifogása az elvárt adó korábbi szabályozásával szemben. Legyen hát ellenbizonyítás – vélhették kormánykörökben, s a régi-új jogszabályt kipótolták egy erre a célra szolgáló nyilatkozattal. A lapunk birtokában lévő kormányzati tervezet tanúsága szerint minden más maradt a régiben: a jogszabály a jövőben is a korrigált bevétel két százalékában jelölné ki az adóalapot, amelyre a szokásos társasági adót róná ki. Az új elem annyi, hogy az adózó mentesül e paragrafus alól, ha az adóbevallásához hozzáfűzi azt a bizonyos nyilatkozatot. Ebben az adózó köteles számos adatot megadni, az iroda bérleti díjától a cégautó(k) költségén keresztül az oktatási kiadásokig. Ezek alapján az adóhivatal kiválaszt egyes adózókat a bevallások utólagos ellenőrzésére: azokat, akiknél feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye a bevételek eltitkolásának vagy a költségek szabálytalan elszámolásának tudható be. Azt, hogy mindez csak rosszmájú feltételezés, az adózó köteles bizonyítani. Az új jogszabály tehát csak a második lépésben veti be azt a bizonyos törvényi vélelmet, bár tény, hogy elméleti lehetőség van annak megdöntésére. Hogy mindez alkotmányossá teszi-e a szabályozást, egyelőre a jövő zenéje, ám valószínű, hogy az AB újabb indítványokra számíthat az ügyben. Ha a szabályozás marad, az adó sorsa a nyilatkozatban szereplő válaszokon múlhat.
A tervezet szerint az új adó az egyéni és a társas vállalkozókat is sújtaná, a jogszabály július 1-jén válna hatályossá.
origo.hu
Hatalmas hajtóvadászat van érvényben az ország legkeresettebb bűnözői ellen
