Konrád György, Jancsó Miklós és más liberálisokhoz köthető személyiségek álltak ki az elmúlt években amellett, hogy szabadon lehessen fogyasztani a könnyű drogokat: 2003 májusában a drogliberalizációért küzdő Kendermag Egyesület demonstrációján a másképp gondolkodók is élesen hangot adtak nemtetszésüknek. Konrád György el sem tudta mondani beszédét, csak annyit kérdezett döbbenten az ellentüntetőktől: „maguk akarnak gondolkozni?”
A The Independent, a tekintélyes liberális angol lap – amely az indiai kender, azaz a marihuána használatának engedélyezéséért szervezett demonstrációt 1997-ben – nemrégiben meglepő önkritikát gyakorolt. Bocsánatot kért olvasóitól. A terjedelmes cikkben – az MTI tudósítása szerint – elismerik, hogy „a fű” élvezete mind több fiatalkorúnak okoz egyre súlyosabb elmekórtani problémákat. A távirati iroda tudósítása szerint a cannabisféléket néhány éve az addigi „B” kategóriából a „C”-be sorolta vissza az angol kormány, vagyis az ilyen anyagok birtoklása súlyos kábítószer-bűncselekményből a vényköteles gyógyszerekkel elkövetett visszaéléshez hasonló, jóval enyhébb büntetőjogi megítélés alá esett.
A múlt vasárnapi riportjukban azonban elismerték: a fű élvezete mára súlyos közegészségügyi és mentális problémává vált a fiatal korosztályban. Megdöbbentő adatokat közölnek: azt írják, a cannabis ma forgalomban lévő új törzse összehasonlíthatatlanul nagyobb hatóerejű, mint az, amelynek használata tíz évvel ezelőtt általános volt.
Egy füves cigaretta ma 10-20-szor anynyit tartalmaz a THC nevű fő hatóanyagból, mint egy évtizede. A THC felborítja az agytevékenységet, torzítva az érzékszervi észlelést.
A lap közli a brit egészségügyi minisztérium statisztikáit is: eszerint jelenleg 22 ezer füvező vesz részt kezelési programokban, míg 1997-ben 1660 volt az ilyen kezelésben részesülők száma. A kezelteknek csaknem a fele 18 éven aluli – írja a brit lap. Az újság adatai szerint a 11–15 éves korosztály 12 százaléka, a 16–24 évesek 21 százaléka használt cannabist az elmúlt egy évben, és 25 ezer skizofrén páciens esetében nem alakult volna ki ez a súlyos elmekórtani állapot, ha nem használtak volna füvet.
A The Independent megkérdezte Neil McKeganey professzort, a glasgow-i egyetem kábítószer-visszaélési kutatóközpontjának vezetőjét is, aki azt mondta: a brit társadalom súlyos mértékben alábecsülte, hogy valójában milyen veszélyesek a cannabisfélék, és ennek most egy egész generáció issza meg a levét.
A magyarországi Kendermag Egyesület, amely a könnyű drogok legalizálását szeretné elősegíteni, másképp vélekedik minderről. Juhász Péter, a szervezet elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott: a The Independent cikke látszólag cáfolja az ő érvelésüket, valójában azonban éppen alátámasztja azt:
– Nem igaz, nem támasztják alá egzakt mérések, hogy az újfajta cannabisoknak ennyivel nagyobb lenne a hatóanyag-tartalmuk. Legfeljebb kétszeres mennyiségről beszélhetünk, és ez mindez csak annyit jelent, hogy kevesebb „anyag” kell – magyarázza. De szerinte a megnövekedett hatóanyag-tartalmú fajták megjelenése is csak a feketekereskedelem, a csempészet eredménye – fejtegette. Szerinte éppen azért kellene legalizálni a füvet, hogy a fogyasztók tudják mit szívnak, hogy biztonságban legyenek. És nem mellékesen az állam is bevételre tehetne szert adók formájában, a haszon nem a „bűnözők” zsebében maradna. Ő egyébként kétli azt is, hogy a skizofrénia kialakulása és a fű fogyasztása között lenne kapcsolat. Ennek igazolására dán, illetve angol tanulmányokat hoz fel. De azt elismeri: ezekben is szerepel, hogy annál, akinél meg van a hajlam, a marihuána előhozhatja a betegséget.
Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke lapunk kérdésére elmondta: az Egészségügyi Minisztérium felkérésére a társaság is elkészítette az ügyben a saját szakmai állásfoglalását. Számos külföldi kutatási eredményt használtak fel, ötvözve a hazai tapasztalatokkal. Hangsúlyozta: nincs olyan addiktív szer – beleértve még a játékautomatákat is –, amihez ne alakulhatna ki függőség, és nincs olyan sem, amelyik hosszabb távon ne okozhatna különböző szintű testi vagy lelki károsodásokat. Ez a személy öröklési hajlamaitól, illetve a környezeti tényezőktől függ. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki beteg lesz, de a különféle ártalmak lehetőségét a szerhasználat biztosan növeli.
A függőség kialakulásánál nagy szerepet játszik, hogy milyen fiatalon, illetve milyen könnyen lehet kapcsolatba kerülni az adott szerrel. A fiatalok sokkal sérülékenyebbek, a serdülő droghasználók között jóval nagyobb a drogfüggés kialakulásának kockázata, nagyobbak az ártalmak is. Ezért is célszerű késleltetni, megelőzni a használatot. Ahogy mondta, amíg a szerencsejátékokhoz – kaszinó, játékautomaták – való hozzáférést korlátozták, sokkal kevesebb ilyen típusú szenvedélybeteg volt. Felhívta a figyelmet arra is: a függőséget okozó legális szerek, mint a nikotin és az alkohol, káros hatásai ma már jól ismertek, de ehhez idő kellett. A marihuána és származékainak fogyasztásáról most annyi tudható: légzőszervi megbetegedéseket okozhat, de nagy a veszélye pszichiátriai kórképek, az öngyilkosság, a depresszió, a mánia, a szorongásos zavar kialakulásának,
A marihuána fogyasztása duplájára növeli a skizofrénia kialakulásának kockázatát.
Németh Attila leszögezte: hazai viszonylatban működő prevenciós stratégia nincs, és a már kialakult függőségi betegségek gyógykezelési lehetősége is korlátozott. A függő betegeknél gyógyulásról nem lehet beszélni, a tartós absztinencia jelenti a terápiás sikert. Az ilyen betegek aránya ötven százalék körül van. A rehabilitációs lehetőségek mennyisége és minősége is alacsony az igényekhez képest.
– Kizárólag a függőséget okozó szerek egészségkárosító hatásairól alkottunk véleményt, egy adott szerhez való hozzájutás korlátozása, használatának büntethetősége nem orvosi kérdés. De felhívtuk rá a figyelmet, hogy az erre vonatkozó döntéskor érdemes értékelni a nyerőautomaták liberalizációjával járó pozitív és negatív következményeket a kóros szerencsejáték-szenvedély kialakulásának tekintetében – mondta az elnök, hozzátéve azt is, hogy Robin Murray, akire most a The Independentben megjelent cikk szerzője hivatkozik, a világ egyik leghíresebb skizofréniakutatója, aki már évek óta hangoztatja: a marihuána használata kétszeresére, háromszorosára növeli a tudathasadásos elmebaj kialakulásának veszélyét. A lap most legalább bocsánatot kért…
A Kendermag Egyesület alelnöke szerint egyébként nem történt bocsánatkérés sem: úgy véli, a címlapon közölt, vastagon szedett felcím és alcím nem a szerkesztőség véleményét képviseli, az csak egy újságírói állásfoglalás. De azt is hangsúlyozza: ők sem becsülik le a veszélyeket, csak hát azok ellen egyedül a legalizálással lehetne védekezni, hogy szabályozott körülmények között, ellenőrzött formában fogyaszthassa a füvet az, aki akarja. Ez esetben az úgynevezett „szuperfüveket” akár ki is lehetne zárni a kereskedelemből. Szerinte a The Independent cikke éppen azt világítja meg, hogy szabályozni kell ezt a kérdést – ugyanis –, szerinte a társadalom 90 százaléka valamilyen droggal él – legyen az nyugtató, cigaretta vagy alkohol, kábítószer – és ezt kénytelenek vagyunk tudomásul venni.
Csendes László, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője viszont úgy gondolja: abban az esetben, ha a liberalizáció bekövetkezne, óhatatlanul a fogyasztás ugrásszerű megnövekedése volna várható, ami a későbbiekben stabilizálódna. Egy esetleges ilyen fordulatra nagyon alaposan fel kellene készülni, főként a prevenció terén, hogy a fiatalokat meg lehessen védeni. Ugyanis a rendőrségi statisztikai adatok szerint a tinédzser korosztály jóval felülreprezentált, elmondható, hogy a drogfogyasztók 70-75 százaléka 24 év alatti. Csendes László tájékoztatása szerint a drogfogyasztás és a bűnözés között csak minimális összefüggés mutatható ki, de ennek az is lehet az oka, hogy a bűnelkövető természetesen „nem vall magára”, nem vall be önként még egy bűncselekményt, valamint az is, hogy elfogásuk a bűncselekmény elkövetése után következik be, sokszor jóval később, tehát bizonyíthatatlan a droghasználat. A szer megszerzéséért követnek el bűncselekményeket, de annak a lehetősége is fennáll, hogy a szer okozta bódulatban bűncselekmény áldozatává válik egy fiatal. Ő úgy véli: a marihuána legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a fiatalok azt hallják sok felnőttől, hogy „nem is veszélyes”. Ebben a tudatban nyúlnak hozzá:
– Látjuk és tapasztaljuk, hogy aztán nagyon sokan a marihuánán keresztül jutnak el a kemény, életveszélyes drogokhoz – sokszor keverik hasissal, kokainnal vagy más szerekkel – mondta Csendes László, hozzátéve, hogy az uniós csatlakozást követően egyre intenzívebb a magyarországi „kendertermesztés”. Mondandója lényege mégis az volt: a liberalizáció révén ledőlne az a törvényi korlát, amely a jogkövető réteget eddig visszatartotta a drogozástól – és ez a fiatalok egy nagy csoportjára érvényes –, „szabad lenne a pálya”.
A drogproblémával szembe kell néznünk, ez nem kétséges. Az Egészségügyi Minisztérium meg is rendelt egy tanulmányt: a Neurológiai Szakmai Kollégium és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium a minisztériumnak megküldött közös állásfoglalásában kategorikusan elutasította azt a véleményt, hogy az úgynevezett könnyű drogok nem okoznak egészségkárosodást. Molnár Lajos miniszter arrogáns hangnemben szólította fel a tudósokat, hogy határolódjanak el állásfoglalásuktól. (A tudósok autonómiáját sértő viselkedése ellen egyébként neves értelmiségiek tiltakoztak – pártszimpátiára való tekintet nélkül. Közleményükben utalnak arra is: kollégáik szakmai megalázásának hátterében az áll, hogy szembefordultak a drogliberalizáció „piaci igényével”.)
Molnár az elhatárolódásra felszólító levelében sürgette: „egy olyan új állásfoglalás kialakítását, amely illeszkedik a probléma társadalmi súlyához, erkölcsi, szakmai tartalma igazodik az európai normákhoz, és ami alkalmas az egészségügyi tárcához méltó drogstratégia kialakítására.” Arra a kérdésünkre, hogy az újabb információk, kutatások fényében felülvizsgálja-e a minisztérium az álláspontját, illetve megköveti-e a tudósok felháborodását kiváltó viselkedése miatt a tanulmány készítőit, azt a választ kaptuk: a szakmai kollégiumokkal jelenleg is folyamatos szakmai egyeztetéseket folytatnak. Hangsúlyozták, nem a szakmaiságot kérdőjelezték meg, „de kiemelten fontosnak tartják, hogy a kiadott állásfoglalás alapos és minden szempontot figyelembe vegyen, és képes legyen segíteni a jogalkotói tevékenységet”.
A minisztérium tájékoztatásából az is kiderül, hogy a hazai drogstratégia rövid és középtávú célkitűzéseit kormányhatározatok jelölték ki, a 2007–2009 közötti időszak akciótervével kapcsolatos egyeztetések ezekben a hetekben történnek. „Az aktuális feladatok között a jövőben is szerepel a megelőzés fejlesztése, illetve a hatékonyságának javítása, továbbá a kezelés és a rehabilitáció fejlesztése” – közli a minisztérium. A drogliberalizációval kapcsolatos álláspontjukról mindössze azt közölték: „Tekintve, hogy nem az egészségügyi tárca felelős a kábítószerügyi koordinációért, az elsődleges feladatunknak elsősorban az egyes kezdeményezések, javaslatok egészségpolitikai hatásának vizsgálatát tekintjük. Ez természetesen igen nagy körültekintést és a különböző szakmai megközelítések figyelembevételét jelenti.”
Annyi bizonyos, a kábítószerpiac megnyitása hatalmas üzletet jelentene bizonyos körökben, és bár a rendőrségi statisztikákban nem kimutatható, közismert, hogy mágnesként vonzza az egyéb bűnözési formákat, mint például a prostitúció. Hatalmas társadalmi károkat okoz: a prevenció, a rehabilitáció költségeiről már nem is beszélve, amiket közösen kell viselnünk.
Az SZDSZ Új Generáció elnöke, Léderer András cáfolta, hogy az SZDSZ fűpárti lenne, nem liberalizációt akarnak, mindössze úgy vélik, a fogyasztókat „dekriminalizálni” kell – ez azt jelenti, hogy ne lehessen megbüntetni őket. Szerintük a tiltás nem működik. A The Independent cikke nem változtatja meg a liberális álláspontot: megelőzni, gyógyítani kell, nem büntetni. Arra kérdésre, hogy a törvényi korlát – a rendőrség véleménye szerint – sok, jogkövető fiatalt véd meg attól, hogy „kipróbálja” a szert, és aztán ott is ragadjon a drogok világában, csak annyit mond: meg kell nézni, hány 18 éven aluli fiatal iszik vagy dohányzik, pedig a törvény szerint nem vásárolhatnak ilyesmit. (Azt már csak mi tesszük hozzá: ezért még nem állítottak bíróság elé senkit.)
Léderer András szerint azt a sok pénzt, amit a rendőrségi diszkórazziákra költenek, hogy „szépek legyenek” a statisztikák, inkább a prevencióra kellene költeni:
– Értem a rendőrség véleményét, de nem értek vele egyet. A büntetés nem visz-szatartó erő. Ha úgy vesszük, attól még tán izgalmasabb is a dolog – sommázza.
Deutsch-Für Tamás, az Orbán-kormány ifjúsági és sportminisztere teljesen másképp vélekedik. Szerinte a liberális The Independent cikke is megerősítette, hogy a megelőzés, valamint a terjesztés, fogyasztás, termesztés büntetőjogi szankcionálásának egyensúlyára építő drogpolitika a helyes út. Ez adta a polgári kabinet nemzeti drogstratégiájának alapvetését:
– A 2002-es kormányváltás után az erről szóló viták kiújultak, az indulatok magasra csaptak, és ez nem is lenne baj. Csakhogy azt látjuk, „duma” van, a pénz viszont egyre kevesebb a prevenciós, gyógyító programok végrehajtására. Gyakorlatilag nem történik semmi, a veszély viszont folyamatosan nő, még az elért eredmények is egyre amortizálódnak – összegezte véleményét az egykori miniszter, hozzátéve azt is: remélhetőleg az angol liberális lap cikke segít a kormánynak abban, hogy megértse: a megengedő köntösbe bújó, szociálliberális drogpolitika felmérhetetlen károkat okoz.
„Én sem szívok, azért vagyok itt, hogy a szabadság és az önállóság érvényesüljön. Éljetek a jövőnek, éljetek a szabadságnak” – szólította fel az egybegyűlteket Jancsó Miklós filmrendező, a Kendermag Egyesület botrányba fulladt tüntetésén, 2003 májusában.
origo.hu
Főügyészség: Nem „kamu” a Városháza-ügy
