Versenyjogi aggályokat vet fel a cégcsoporton belüli kamatfizetések magyarországi adóztatása – mint tegnap megírtuk, erre a meggyőződésre jutott a héten az Európai Bizottság (EB), amely meg is indította a vizsgálatot hazánk ellen. Első lépésként a bizottság kérdéseket tesz fel a magyar kormánynak, az eljárás azonban akár évekig is elhúzódhat annak függvényében, hogy az EB és a magyar állam milyen érveket hoz fel a vitában. A kérdéses szabályozás ugyanakkor immár ötödik éve hatályos, vagyis a csatlakozási tárgyalások során is az volt – akkor mégsem szúrt szemet az uniónak. Mivel a versenyfejezet lezárására éppen 2003-ban került sor, meglepő a mostani vizsgálat ténye, és annak eredményét lehetetlen megjósolni – közölte lapunk kérdésére Kurucz-Váradi Károly, a PricewaterhouseCoopers (PWC) vezető menedzsere. Egyes vélemények szerint azonban a mostani puhatolózás hátterében az áll, hogy az EU-n belül is erősödik a befektetőkért folyó verseny, így a tagállamok közötti feszültség is. Legutóbb éppen Hollandia vezetett be a magyar szabályhoz hasonló lehetőséget.
*
A kifogásolt magyar jogszabály ugyanakkor valóban csak a csoporton belül működő cégekre vonatkozik, miközben a kis- és közepes vállalkozásokat és a pénzintézeteket kizárja a kedvezményezettek köréből. Az EB szerint lényeges kérdés, hogy a magyar állam ezáltal nem részesíti-e közvetett támogatásban ezeket a nemzetközi cégeket. A jogszabály azonban nemcsak kedvezményt, hanem bizonyos kamatügyletek után adófizetési kötelezettséget is kiszab. A PWC szakértője szerint ez, valamint a komoly adminisztratív teher jogos indoka lehet annak, hogy a szabályozás csak a nagy cégekre vonatkozik. Főleg, hogy általában csak a cégcsoportokon belül merülhet fel az az igény, hogy a tehetősebb tag ne a bankokon keresztül, hanem közvetlenül nyújtson pénzeszközöket a rosszabb helyzetben lévő, csoporton belüli cégnek. Szakértők szerint a kormány a szabályozás megalkotásával annak idején minden bizonnyal azokat az off-shore cégeket igyekezett kárpótolni, amelyek korábban 4 százalékos adót fizethettek a szokásos 16 százalékos helyett, ez a lehetőség azonban az uniós csatlakozással megszűnt.
Egyelőre igencsak bizonytalan, mi lesz a vizsgálat eredménye. László Csaba, a KPMG adópartnere, aki pénzügyminiszter volt a jogszabály megalkotása idején, lapunk kérdésére közölte: a bevezetés előtt alaposan megvizsgálták a kérdést, és úgy ítélték meg, hogy a cégcsoporton belüli kamatok elszámolásáról szóló jogszabály megfelel az uniós elvárásoknak. A lapunk által megkérdezett szakértők is úgy vélekedtek: ha a jogszabály fenn is akad az unió rostáján, a kormányt legfeljebb arra kötelezhetik, hogy módosítson azon. Arra is van esély, hogy olyan döntés születik, amely a kedvezmények visszafizetésére kötelezi a cégeket. Ez pedig igencsak tetemes összeg volna, hiszen a 2005-ös adóhatósági adatok szerint a vállalatok 28 milliárd, a pénzügyi tevékenység leszámításával pedig körülbelül 17,5 milliárd forinttal csökkentették az adózás előtti eredményüket, ami 2003 óta a 16 százalékos társasági adóval számolva is minden egyes évre milliárdos tétel.
Végelszámolás. Megkezdődött a Zala Bútor Zrt. végelszámolása a tavaly novemberi közgyűlési határozatnak megfelelően. Az elbocsátási értesítéseket hamarosan postázzák a 143 dolgozónak – közölte tegnap a végelszámolással megbízott budapesti Kerszi Zrt. képviselője az MTI-vel.
origo.hu
Főügyészség: Nem „kamu” a Városháza-ügy
