Megrohamozták a pénzváltókat

Megrohamozták a pénzváltókat az eurót vásárló ügyfelek, a forint ugyanis másfél éve nem volt olyan erős az euróval szemben, mint most. A felpörgött igények miatt számos helyen hiány alakult ki az uniós valutából. Eközben közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a forint felértékelődése inkább a kisebb hazai vállalkozásokat érinti hátrányosan, az importanyagból dolgozó multicégeket nem.

Nem tudták kiszolgálni tegnap több helyen a pénzváltó boltok azokat az ügyfeleket, akik a forint utóbbi napokban tapasztalt erősödése miatt eurót vettek volna. Az igények azért nőttek meg az uniós valuta iránt, mert a forint utoljára 2005 novemberében volt ilyen erős az euróval szemben, így később – egy esetleges gyengüléssel – magasabb összegben váltható ismét forintra az uniós valuta. Elismerte az ellátási nehézségeket lapunknak Kósa Zoltán, a Magyar Pénzváltók Országos Egyesületének elnöke is, aki közölte: az óriási keresletre a pénzváltók rugalmasan próbálnak reagálni, így a szokásosnál jóval több eurót vásárolnak pénzintézetektől, ennek ellenére az utóbbi napokban számos pénzváltónál már délelőtt elfogyott az uniós valuta. A jelenlegi hiány oka Kósa szerint a forint erősödése, valamint az, hogy a turizmusból befolyó euró nem elegendő az igények kielégítésére.
Eközben közgazdászok és a hazai vállalkozások érdekképviseletei arra figyelmeztettek, hogy a forint felértékelődése inkább a kisebb hazai vállalkozásokat érinti hátrányosan, nem pedig a multicégeket. Ennek oka Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint elsősorban az, hogy a multik főként importárut használnak fel, így a forintárfolyam ilyen mértékű változása gyakorlatilag nem érinti e cégeket. A magyar valuta erősödését a kisebb vállalkozások azért érzik meg jobban, mert magasabb hazai hozzáadott értékkel dolgoznak, azaz a termékük előállításához szükséges források nagyobb részét forintért vásárolják meg. Parragh úgy véli, a leghátrányosabb helyzetben lévő szektor a textilipar, itt ugyanis a kiadások 70 százalékát a bérköltségek jelentik. Az MKIK összességében nem számít az export visszaesésére, már csak azért sem, mert a teljes magyar kivitel egyharmadát az importanyagokat felhasználó negyven legerősebb multicég adja.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza is, aki eltúlzottnak értékelte a forint felértékelődését övező aggodalmakat. Suppan úgy vélekedett, a nagy exportőrvállalatok a magyar valuta erősödése ellenére is meg tudják őrizni piaci pozícióikat, hiszen több esetben százszázalékos importból dolgoznak, s az árfolyammozgás ellen bebiztosítják magukat. A közgazdász szerint a jelenlegi erősödés néhány szektort, így a gyógyszer- és textilipart, valamint a mezőgazdaság egyes területeit érintheti hátrányosan, mivel exportra termelnek, de forrásaik jelentős részét itthonról szerzik be. Amennyiben a forint erősödése huzamosabb ideig tart, előfordulhat, hogy az érintett cégek a jövedelmezőségük csökkenése miatt kevesebb pénzt tudnak majd fejlesztésekre szánni.
Bár a forintfelértékelődés káros hatásainak kiküszöbölésére több eszköz áll rendelkezésre, számos vállalat nem él velük. Pénzintézeti kimutatások szerint a hazai cégek több mint fele ismeri ugyan az árfolyamkockázat mérséklését szolgáló lehetőségeket, ám csupán 12 százalékuk él azokkal.