Nem támasztják alá érvek az ingatlanadót

Hazánkban már mintegy 17 éve létezik ingatlanadó, amit az önkormányzatok vethetnek ki építmény- és telekadóként – mondta a Magyar Ingatlanszövetség által rendezett szakmai fórumon tegnap Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. A szakember véleménye szerint egy adófajta se nem rossz, se nem jó. Az a lényeg, hogy miként illeszkedik a helyi közteher-viselési struktúrába. Éppen ezért – tette hozzá – fontos jelezni, hogy mivel ilyen adónem már van, ha bevezetnének egy központosított ingatlanadót, akkor kettős adóztatás valósulna meg. Ráadásul az így beszedhető összegek jelentéktelenek a költségvetés szempontjából, vagyis kérdéses az adófajta szakmai létjogosultsága.
Hasonló véleményen volt Rák György pénzügyi szakértő, címzetes főiskolai tanár is, aki szerint előbb a létező szabályozást kellene felülvizsgálni, s választ találni arra, hogy miért nem alkalmazzák szívesen az önkormányzatok. A szakértő szerint jelenleg semmilyen érv sincs amellett, hogy változtassanak az építmény- és telekadó rendszerén. Heinrich György nemzetközi adószakértő, egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyon birtoklása nem jelent feltétlenül jövedelmet. Az ingatlan csak a vagyon egy részeleme, ha azt az egyes társadalmi csoportok szociális helyzetét figyelmen kívül hagyva adóztatjuk, úgy komoly igazságtalanságok keletkeznek. Hozzátette: amennyiben összességében nézzük az ingatlanhoz kapcsolódó adókat, hazánkban lényegében már az ingatlanadót fenntartó országokéval azonos mértékű közterhet fizetünk lakásunk után.
A Főpolgármesteri Hivatal adóügyi osztályának vezetője, Deli Lajos szerint az önkormányzatoknak szükségük van az építmény- és telekadókból befolyó összegekre, de a jelenlegi szabályozást mindenképpen át kell alakítani. Mint mondta, a luxusadóból a fővárosban mindössze 114 millió forint folyt be 535 bevallás alapján.