A német alaptörvény határozottan védi a sajtó szabadságát – erre utal az alkotmánybíróság ítélete a havonta megjelenő Cicero ügyében. A rendőrség 2005 tavaszán házkutatást tartott a lap szerkesztőségében. Az akció jogtalan volt – állapították meg a köztársaság legfelsőbb jogi grémiumának bírái. Az újság az azóta életét vesztett terrorista, Abu Muszab az-Zarkávi tetteivel foglalkozott, és cikkében idézett a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) egyik titkosított jelentéséből. Az írás megjelenését követően az államügyészség nyomozást indított a Cicero főszerkesztője és a cikk szerzője ellen. A házkutatás során a redakció egyik számítógépének adatait lemásolták. A nyomozók megjelenését azzal indokolták, hogy a BKA bizalmas aktájából megszerzett adat a szolgálati titoktartás megsértését segítette elő.
Az első tárgyalás során a szövetségi kormány képviselője jogosnak minősítette a házkutatást, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a bűnügyi hivatal egyik alkalmazottja juttatta el az információt a magazinhoz. Wolfram Weiner főszerkesztő fellebbezése után került az ügy az alkotmánybíróság elé, amely kimondta: „Sajtóképviselők elleni nyomozás során megengedhetetlen a házkutatás és a lefoglalás, ha az kizárólag egyetlen célt szolgál – felfedni az informátor kilétét.” Az alaptörvénnyel ellentétes intézkedés elmarasztalása védelmet jelent mind az informátor, mind a nyomozó újságíró számára – hangoztatta a főszerkesztő.
origo.hu
Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni
