Az árufuvarozás versenyképességének erősítésével indokolta a MÁV Cargo privatizációját lapunk kérdésére a társaság elnöke, Dióssy Gábor. Ez év január 1-jétől az Európai Unióban megtörtént az árufuvarozás liberalizációja, és a MÁV Cargo célja, hogy ebben a helyzetben Magyarországon meghatározó súlyú, Kelet-Közép-Európában stratégiai partnerhálózatban működő vállalatcsoporttá váljon. Ehhez tőke bevonására van szükség. Az elnök ugyanakkor nem kívánta titkolni, hogy a remélt vételár a MÁV tőkehelyzetét javítja majd.
Kérdésünkre, kívánatosnak tartja-e, hogy a német vagy osztrák vasút szerezze meg a MÁV Cargót, Dióssy Gábor kitérő választ adott, mondván, az új tulajdonos az összességében legjobb ajánlatot tevő pályázó lesz. Ugyanakkor a magyar szaksajtóban már megjelent, hogy az osztrák Rail Cargo Austria (RCA) érdeklődik a cég iránt. Korábban pedig a német vasúttársaság vezetője, Hartmut Mehdorn nyilatkozta, hogy jelentős befektetésekre készülnek Kelet-Európában.
– Nem volna szerencsés, ha szomszédos ország szakmai befektetője, vagyis konkurens vasúttársaság venné meg a MÁV Cargót – jelentette ki lapunk kérdésére Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke. Ha ilyen szakmai befektetőhöz kerülne a cég, regionális monopólium alakulhatna ki, ami a verseny ellen hat. A privatizáció érdekében a Máv Cargo vezetése megtette az első lépéseket. Mint ismert, a CA-IB Tőkepiaci Tanácsadó Zrt. által vezetett konzorcium adhat tanácsot a MÁV-nak a Cargo Zrt. privatizációjához. Nemsokára vagyonértékelőt is választ a társaság. A cég jegyzett tőkéje 30 milliárd forint, ám ennél Dióssy jóval magasabb, akár száz- milliárd forint bevételre is számít. Független szakértők szerint azonban a cég ma közel sem ér ennyit: piaci értékét legfeljebb negyven- milliárdra taksálják az ágazatban.
Ráadásul a MÁV Cargo megerősítése számítások szerint közel százmilliárdos ráfordítást igényelne. Amennyiben az állami vasúttársaságtól vásárolna mozdonyokat, ez akkor is legalább 20-30 milliárd forintot emésztene fel, miközben a térségbeli versenytársak apportként megkapták ezeket az eszközöket, amikor önállósultak. Egyébként a tehervagonok éves karbantartása 2-3 milliárd forintba kerül. Egy új vagon ára átlagosan 20-30 millió forintra tehető, ebből legalább tizenegy-tizenkétezer darab kellene a korszerű flottához.
Csepi Lajos a 3K élén. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (3K) főigazgatója Csepi Lajos lett. A központ feladata a teljes közlekedési ágazat fejlesztését szolgáló források felhasználásának koordinálása és az ezt támogató európai uniós források felhasználásának felügyelete. A jogi és közgazdasági végzettséggel rendelkező szakember hosszú időn át közigazgatási-szervezési munkakörökben dolgozott, ezt követően magántulajdonú gazdasági társaságok vezetőjeként banki és nemzetközi pénzügyi tapasztalatokat is szerzett.
Gulyás Gergely: Az Európai Néppárt európai baloldallal és liberálisokkal megkötött paktuma kockázatos egész Európára és Magyarországra nézve is