Lényeges, a tőzsde jövőjét és élénkítését érintő kérdésekről tárgyaltak a tőkepiac és a pénzügyi tárca képviselői. A találkozót követően a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila hangoztatta: „A magyar kormánynak végre el kell döntenie, hogy milyen stratégiai szerepet szán a gazdaságpolitikáján belül a tőzsdének, mert a MIFID-től kezdve az árfolyamnyereség-adóig mindennek ez a kérdés az alfája és ómegája. Az elmúlt időszakban a magyar tőkepiac vagy kormányzati hátszélben, vagy szélcsendben hajózhatott. Voltak pozitív kísérletek, mint a 2005 szeptemberében Gyurcsány Ferenc által bejelentett tőkepiac-élénkítő csomag, mindazonáltal eddig még soha egyetlen kormányunk sem dolgozott ki átgondolt tőkepiaci stratégiát. Pedig ma már több mint hatezermilliárd forint hazai megtakarítás sorsáról beszélünk, és nem mindegy, hogy ez az összeg hol és miként fial.
Nem mindegy az sem, hogy ez a jelentős összeg a hazai vállalatokat segíti vagy a külföldieket, és az sem, hogy ezen a lakosság évente egy-két százaléknyi hozamot nyer vagy tíz-húsz százaléknyit. A tőzsde elnöke és Pál Árpád, a BÉT vezérigazgatója arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a kormányzat a még privatizáció előtt álló hazai vállalatok esetében (Magyar Villamos Művek Zrt., Állami Autópálya Kezelő Zrt., MÁV Cargo Zrt., Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt.), továbbá a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságoknál is fontolja meg a tőzsdére vezetés lehetőségét.
A tőzsdén keresztüli részleges vagy teljes privatizáció több nemzetgazdasági érdeket is szolgál, ugyanis nemcsak jelentősebb költségvetési bevételt jelent hoszszabb távon, hanem erősíti a hazai tőkepiacot, Magyarországhoz köti a hazai megtakarításokat, és végül, de nem utolsósorban esélyt ad arra, hogy a Molhoz, az OTP Bankhoz és a Richter Gedeonhoz hasonlóan független, nemzeti jellegüket megtartó és regionális szinten is jelentős cégek formálódjanak.
A tőzsde vezetői emlékeztettek a többlépcsős privatizáció előnyeire is, hiszen a magyar állam a töredékét kapta volna csupán a Mol Nyrt.-ért, ha azt a kormányzat annak idején egyben, az első privatizációs körben szakmai befektetőknek értékesítette volna. Ezen túlmenően, a részleges tőzsdei értékesítés lehetőségét azoknál a társaságoknál is érdemes megfontolni, amelyek hosszabb távon állami tulajdonban maradnak. A részleges értékesítéssel ugyanis növekedne a cégek átláthatósága, erősítve ezzel is azok hatékonyabb működését.
A találkozón részt vevő szakemberek egybehangzó véleménye szerint a magyar tőkepiac az egyik fő nyertese volt Magyarország európai uniós csatlakozásának. Azonban az továbbra is nyitott kérdés, hogy a novemberben életbe lépő, az unió pénzügyi piacainak szabályozását egységesítő EU-direktíva, a MIFID miként befolyásolja a magyar tőzsde helyzetét és a többi hazai piaci szereplő jövőjét. Éppen ezért sok múlik azon, hogy a Pénzügyminisztérium miként illeszti majd be a brüsszeli direktíva előírásait a hazai jogszabályi környezetbe. Cselovszki Róbert, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége elnöke felhívta a találkozó résztvevőinek a figyelmét arra, hogy az önmérsékletnek igen fontos szerepet kell betöltenie a MIFID-del kapcsolatos törvényalkotási folyamatban.
A direktívában megfogalmazott elveket nem szigorúbban és nem hangsúlyosabban, hanem az elvártnak megfelelő módon kell megjeleníteni a törvényben, hiszen ha nem így történik, azzal a magyar tőkepiac szereplői komoly versenyhátrányba kerülhetnek majd. A találkozó résztvevői szorgalmazták, hogy a sürgető novemberi határidő miatt minél hamarabb egyeztetésre van szükség a készülő törvénytervezet részleteiről, és ebben, ahogy eddig is, a minisztériumnak minden szakmai segítséget megadnak.
origo.hu
Jégeső és villámárvíz: ítéletidő tarolta le a fél országot – videó
