A sorozat, amely hetek óta lázban tartja a közönséget
Mint arról korábban beszámoltunk, a TV2-n szombat este véget ért történelmi sikersorozat, a Hunyadi részről részre nyolcszázezer és egymillió közötti nézettséget produkált, 22,3 százalékos, kiemelkedően magas nézői részesedéssel, a záróepizódot pedig egy este erejéig még moziba is küldték. Aki be akarta pótolni a korábbi részeket, az eddig csak a TV2 Play felületén tehette ezt meg, de az utolsó részt követően a sorozat már vasárnap felkerült teljes egészében a Netflixre, és rögtön a negyedik helyen nyitott. A nézőket, sőt az olvasókat is lázban tartja a Hunyadi, Bán Mór regénysorozata ugyanis hiánycikk lett, a könyvesboltok és webáruházak készletei kifogytak.
Az elmúlt hetekben a Hunyadi-sorozat jelentősen meghatározta a közbeszédet, és nézők ezreit ösztökélte a korról való gondolkodásra, a történelemmel kapcsolatos otthoni kutatásokra és a történelmi tények megismerésére, illetve átértékelésére.
Hogyan halt meg a valóságban Hunyadi János?
Hunyadi János Nándorfehérvárnál aratta legjelentősebb győzelmét, mellyel egy fél évszázadra elvette az oszmánok kedvét a Magyar Királyság elleni háborútól. A táborban kitört pestisjárvány azonban 1456. augusztus 11-én magával ragadta a legendás törökverőt. A betegség gyors lefolyású volt: Hunyadi magas lázzal és legyengült állapotban néhány napon belül életét vesztette.
A pestisjárvány nem volt ritka a középkori Magyarországon, 1456-ban és 1457-ben is sok ember halálát okozta.
Thuróczy János és Antonio Bonfini krónikájukban Hunyadi János halálának körülményeiről is beszámoltak. Hunyadi már augusztus 5-én lebetegedett, a pestis rövid időn belül teljesen legyengítette. Bonfini a háborús fáradozásnak tulajdonította a forró lázat, amelybe esett és amely néhány nap alatt elemésztette. Orvosai utasítására barátai Zimonyba vitték, ahol a kedvezőbb éghajlat miatt „teste-lelke sokkal könnyebben küzdött a bágyadtsággal” (Bonfini).
Mellette voltak fiai és nem tágított mellőle Kapisztrán János sem.
Miután az orvosok minden igyekezetének ellenére láza nem csillapodott, lelki atyja figyelmeztette, hogy eljött az idő, hogy emberi dolgait rendezze, végrendelkezzék és gondoljon üdvösségére, vagyis gyónjon meg és kérjen bűnbocsánatot. „A vitéz férfi erre elmosolyodott, megköszönte az atya jámbor tanácsát, és azt felelte, hogy jóval ezelőtt gondoskodott már mindenről, mert tunyának és ostobának tartja azt, aki e kötelességét élete végére halasztja, amikor a halálfélelem miatt senki nem tud magán uralkodni.” (Bonfini)
A halálát követő politikai zűrzavarban ugyan nem volt lehetőség a győzelem kiaknázására, de Hunyadinak hála, Magyarország határai még hosszú évtizedekig sértetlenek maradtak.
Szilágyi Erzsébet halála máig rejtély
Horogszegi Szilágyi Erzsébet 1410 táján gazdag, nemesi családba született az erdélyi Szilágyságban. Hunyadi János magyar hadvezérrel 1430 körül kötött házasságot. Két fiuk született: László 1431-ben és Mátyás 1443-ban. Szilágyi Erzsébet igazi reneszánsz amazon volt, akit a történetírók „heroina matrona”-ként is emlegettek. Családja veszedelmén nem siránkozott, hanem pénzzel és fegyveres erővel küzdött. V. László király már 1457-ben annyira tartott tőle, hogy mindenképpen meg akart egyezni vele.
Halálának körülményei a napig nem tisztázottak. Az valószínű, hogy életének utolsó éveit Tatán töltötte, így lehetséges, hogy itt is hunyt el. A tatai kapucinus plébánia lapja és a Wikipédia szintén Tatát említi, azonban köztudott, hogy hamvait a székesfehérvári székesegyház altemplomában helyezték el. Halálának helyszíne mellett az egyéb körülmények sem tisztázottak. Egyes történészek szerint békében távozott az életből, mások szerint azonban
politikai intrikák, esetleges mérgezés vagy egyéb rejtélyes események is közrejátszhattak.
Hunyadi Mátyás halálát követően jelentősen csökkent politikai befolyása, de élete végéig tisztelettel tekintettek rá.
Miért végezték ki Hunyadi Lászlót?
Hunyadi János idősebb fia, László 1457. március 16-án történt kivégzése erőteljesen él a köztudatban. A kivégeztetést számos kortárs beszámoló a Cillei Ulrik megölése miatti bosszúval magyarázza. Noha az eseményről több egykorú forrással is rendelkezünk, az emlékezetet erőteljesen befolyásolta Thuróczy János krónikája, aki többek között feljegyezte, hogy a lefejezés alatt egy nem kis csodaszámba menő esemény történt.
Amikor László grófot lefejezték, s a három csapás után a sebektől elterülve hátrakötözött kézzel hevert a földön, egyszer csak a saját erejéből felemelkedve fölkelt, és eléggé érthető hangon azt mondta, hogy az előírt három csapáson kívül, amelyet a lefejezésnél már elvégeztek, további elégtétellel már nem tartozik.
Miközben az összes körülálló bámulta a szokatlan látványt, ő hirtelen megindult, s néhány lépés után a rajta lévő ruhában megbotlott, arcra bukott, így azután néhány ott álló parancsára, akiknek érdeke volt ez a dolog, a lefejezés hátralévő részét is elvégezték.
– számol be írásában Teiszler Éva a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Hogy a budai Szent György téren történt kivégzésnek mindenképpen végbe kellett mennie, a nürnbergi évkönyvek feljegyzése is megerősíti. Eszerint László grófot valóban négy csapás érte, mert megparancsolták a hóhérnak, hogy ugyanúgy kell történnie vele, ahogyan ő tett Cilleivel.
Hunyadi László temetése halálához hasonló méltatlan körülmények között történt. Thuróczy beszámolója szerint
Miután lefejezték, fekete takaróba csavarták, és hordágyra fektetve Szent Mária Magdolna egyházába vitték; egész éjszaka éber őrség vigyázta. Amikor azután a hajnal első fénysugara megjelent, Krisztus szentséges testének templomában […] a végtisztesség és temetés minden dísze nélkül eltemették.
Tetemét öccse, a királlyá megválasztott Mátyás hazatérése után, 1458-ban átvitette a gyulafehérvári székesegyházba, ahol apja mellett helyeztette örök nyugalomra.
Luxemburgi Erzsébetet tényleg megmérgezték?
A Hunyadi-sorozat hatodik epizódjában a Hermányi Mariann által megformált Luxemburgi Erzsébet valószínűsíthetően mérgezés áldozata lett. A jelenet minden bizonnyal elrugaszkodik a valóságtól, hiszen ismereteink szerint a halála váratlan volt ugyan, de a leírásokban
semmi nyoma annak, hogy valóban ilyen véres halált halt volna.
Annyi tudható, hogy Luxemburgi Erzsébet 1442. december 19-én hunyt el Győrben. Testét Székesfehérvárott helyezték örök nyugalomra. Utolsó erőfeszítéseit, amit fia utódlása érdekében fejtett ki, végül siker koronázta: Ulászló halála után, 1444-től Hunyadi János kormányzósága mellett, 1453-tól önállóan uralkodott Magyarországon.
