A mai napig sokakban élénken él az az elképzelés, hogy a mozis és televíziós nézettség jó mérőszáma egy produkció sikerének, holott egyfelől egy kulturális termék sikere nem csak ebben mérhető (a Hunyadi-sorozat is túlmutat a számokon, nagyon komoly identitás- és közbeszédformáló hatása lett, merchandising- és országmárka-értékkel is bír) másfelől a fogyasztási szokások teljesen átalakultak az utóbbi két évtizedben. Az internet általánossá válásával először az illegális letöltések számán látszódott meg, hogy a magyarokat nagyon is érdeklik a hazai produkciók, csak nem szívesen fizetnek értük. Több, a moziban csalódást keltő film (Salamon király kalandjai, Veszettek, Kojot stb.) is nagy érdeklődésre tartott számot vagy szépített valamelyest a torrentoldalakon és a különféle online videómegosztókon (YouTube, Videa, Indavideo stb.), ahol sokszor ma is elérhetőek a filmek (még ha gyenge minőségben is). Ez azonban legfeljebb a kreatív alkotóknak és az ingyenes szórakozást kereső nézőknek okoz örömöt, ebben nincs olyan pénz, ami visszaforoghatna az államhoz, illetve a magyar filmgyártásba, és – a filmkalózok legnagyobb örömére – a törvényi szabályozás sem megoldott.

Netflix, torrent, mozi & tv
A streamingplatformok és az okos eszközök elterjedésével azonban Magyarországon is jelentősen visszaszorult az illegális filmfogyasztás, egyszerűen annyival gyorsabb és kényelmesebb, nem utolsósorban pedig tisztább megoldás a streaming, ami már bárkinek megér havonta pár ezer forintot, és a Covid-időszak is az otthoni tartalomfogyasztást erősítette. Igaz, már lassan kezdünk kijönni abból a bevezető szakaszból, ahol a szolgáltatás irreálisan olcsó (a legtöbb streamingplatform a mai napig nem termel nyereséget, lásd az Apple TV+-t vagy a Disney+-t).
A magyar filmek gyűjtőhelyeként működő Filmio viszont jelenleg is csak 1190 forint, itt kis idő elteltével szinte az összes új magyar filmet megnézhetjük (az NFI által finanszírozott produkciókat mindenképp), és a platform előfizetőinek száma évről évre óriási mértékben nő.
Mivel ez tulajdonképpen egy fizetős állami szolgáltatás, aminek működési feltételei nem a piactól függnek, ezt a vonzerejét feltehetően a jövőben is megtartja, iga,z ugyanez negatívan is visszahat rá: a verseny ösztönzőleg hatna a még most is kívánnivalókat maga után hagyó kezelőfelület fejlesztésére és a felhasználói élmény növelésére, az alacsony árral pedig úgy kell súlyozni, hogy ne érezzük drágának, de értéktelennek sem az alacsony ár miatt.