A Megafilm Service égisze alatt eddig három Herczeg Ferenc-adaptáció készült el, mindegyik Somogyi György forgatókönyvei alapján, aki maga is jelen volt a a Bujtor István Filmfesztiválon, ahol ezekből kettőt is láthattak a nézők. A 2024-es Majdnem menyasszony az író A Fehér Páva című regényéből, a 2023-as Kék róka a népszerű színdarabja alapján íródott (a fesztiválon Zsigmond Emőke haza is vihette érte a legjobb színésznőnek járó díjat), míg a még 2020-ban bemutatott Don Juan kopaszodik című, vígjátéki elemekkel átszőtt dráma a szerző novelláiból tevődött össze.
Herczeg-adaptációk a Bujtor István Filmfesztiválon
Utóbbi jó nézettsége erőteljesen hozzájárult, hogy két újabb film is készülhetett. – Érdekes, de a film előbb volt, mint hogy Herczeget újrafelfedezték volna, és bekerült volna a tantervbe. Nehéz erről politikamentesen beszélni, de én úgy gondolom, hogy amivel Herczeget támadták, az teljesen hamis és igazságtalan, nem volt se fasiszta, se náci, sőt, amikor a nyilasok hatalomra kerültek, őt üldözték – meséli Somogyi György a filmek hátteréről a kevésbé tájékozott nézőknek. – Az volt az egyetlen bűne, hogy irredenta volt, amit a szocialista évtizedekben már természetesen nem néztek jó szemmel, ezért is kopott ki szinte teljesen a köztudatból. A húszas-harmincas években volt egy olyan irodalmi, kulturális társaság, ami kereste az olyan támogatókat, akik a magyar ügyet fel tudták karolni, ennek ő is hangos képviselője volt.
Tudni kell, hogy Trianon mindenkit nagyon megrázott, nem volt olyan ember Magyarországon, akit ne ütött volna meg, politikai pártállástól vagy ideológiáktól függetlenül
– részben erről is szól a fesztiválon szintén vetített Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm, amiről pár hónappal ezelőtt mi is írtunk a trianoni emléknap kapcsán. Herczeget legfeljebb abban az értelemben lehet ideologikus szerzőnek tekinteni, hogy Trianon rendkívül igazságtalan volt, és erre fel kell hívni a világ figyelmét, ez volt a missziója.
– Az ötvenes években teljesen ignorálva volt, kiköltöztették a házából, de amikor a szovjet íróküldöttség jött Magyarországra, visszaköltözhetett, mert találkozni akartak vele, a Szovjetunióban nagyon tisztelték. Sztálin kedvenc darabja a Kék róka volt – világít rá Somogyi erre az elsőre furcsának tűnő abszurdumra. Pedig valójában csak arról lehet szó, hogy egy jó darab, amit nem véletlenül játszanak előszeretettel ma is.
A filmadaptáció nagy érdeme, hogy kitágítja a darabot, aki nem találkozott vele korábban, nem is gondolná, hogy eredetileg csak egy helyszínen játszódik, miközben a polgári kultúra motívumai, tárgyai, szokásai is sokkal plasztikusabban jelennek meg filmen, mint színházban.
A Majdnem menyasszonynál ezzel szemben éppen ellenkező adaptációs metódust követtek az alkotók, itt a regény szerteágazó helyszíneit kellett szűkíteni, illetve karaktereket összevonni. Pont az ellenkezőjét annak, mint a Kék rókánál.
Ami mindkét történetben közös, hogy nagyon erős női karakterekről szólnak.
A Majdnem menyasszony volt az első nagy line produceri munkám, fiatal nőként pedig különösen nagy ajándék volt fiatal nőknek szóló filmet készíteni
– árulta el Filip Fruzsina a Majdnem menyasszony vetítése után tartott kerekasztal-beszélgetésen. – Marika útkereső. Eleinte azt hiszi, hogy szerelmes, de az útja végül sokkal rögösebbnek ígérkezik. Ha valaki olyan, mint Marika,vagy épp ellenkezőleg, nem olyan, de szeretne olyan lenni, mindig ott van a választás lehetősége. Bárkiből válhat Marika – fejtegeti a film üzenetét a fiatal producer, aminek a női sors mellett fontos témája a változás is, ami a történetben a vonat formájában érkezik meg.
A változásnak mindig vannak következményei, de ezeket előzetesen sosem tudjuk felmérni.
Ez ugyanúgy igaz a film saját korára, mint a mai jelenünkre, amikor például nem látjuk, hová fut ki a mesterséges intelligencia megjelenése. Vagy hogy témánál maradjunk, a női egyenjogúsági harcok, amik ma már inkább túlbillenni látszanak egy egészséges, kívánatos mértéken. Szerintem erről szól az életünk is: minden folyamatosan változik, de hogy a régmúlt értékeiből mi az, amit megtartunk, a mi döntésünk – mondta, majd hozzátette, hogy miközben ezekkel a történetekkel a történelmünkre és a jelenünkre reflektáló filmek készülnek a Megafilm Service-nél, Herczeg Ferenc összes arcát is meg tudják mutatni.
A Majdnem menyasszonyról a Szélesvásznú történelem kapcsán korábban itt írtunk részletesebben, A Kék rókát pedig legközelebb szeptember 21-én este és 22-én reggel lehet elcsípni Hír TV-n.
