A fiatal és csinos vidéki hajadon, Marika élete kerekestül felfordul, mikor városába vastag fémkerekeken zakatol be a változás szele, elsöpörve mindent, amit addig olyan biztosnak hitt. A mozdony maga után húzza a kapitalizmust, a korábbi gazdasági és társadalmi viszonyok teljes átalakulását, a dzsentri világ alkonyát, ilyen értelemben akár ma, a globalizáció korában is játszódhatna, olyan iramban fordul ki magából körülöttünk a világ. A Herczeg Ferenc regényéből, a Fehér pávából készült filmben (ez Pacskovszky József rendező és a Megafilm Service harmadig Herceg-adaptációja a A Don Juan kopaszodik és a Kék róka után) a külvilág változásai azonban valójában csak lekövetik egy épp a felnőttkor küszöbén imbolygó női főhős belső vívódásait, átalakulását. Marikának ugyanis kérője akad, rögtön kettő is.
Majdnem menyasszony, majdnem válás
A Majdnem menyasszony egyszerre nagyon progresszív, de közben mégis meglepően konzervatív film, amely komikus túlzásaival, karikatúraszerű szereplőivel együtt is izgalmas hitelességgel festi fel a boldog békeidő utolsó éveit. Ami a múlt században még gyakran az ember javát volt hivatott szolgálni, az a századelőre gyakran már fojtogató béklyóként nehezedhetett sokakra. Marika nyaka körül legalábbis egyre jobban szorul a hurok, amit agresszív kérője, a finomabb eszközökkel közeledő, de semmivel sem tiszteletreméltóbb hódolója és a saját édesapja húzkodnak ide-oda.
Marika a klasszikus népmesei hősök útját járja: olyan döntéseket kell hoznia, melyek mellett ki tud tartani, meg kell húzza a saját határait, s közben ki kell tűznie a céljait is. Vagy más szóval: fel kell nőnie.
A forgatókönyvíró Somogyi György szerint Herczeg korának aktuális témáit feszegette, a modernizmus mellett ezek közé tartoztak a korszak nőjogi mozgalmai is, melyeket Magyarországon Bédy-Schwimmer Rózsa képviselt a leghangosabban. A szüfrazsett mozgalommal szemben Bédy-Schwimmer békés módon képzelte el a női szavazati jog kiharcolását, már csak azért is, mert elképzelése szerint a küszöbön álló háború a férfiak felelőssége – meséli a forgatókönyvíró a Szélesvásznú történelem legújabb adásában. Ez a motívum a Majdnem menyasszonyban is megjelenik, mikor a férfiak elsöprő többséggel szavaznak meg valamit, ami felől Marika egyáltalán nincs meggyőződve, innen pedig egyenes út vezet a női önrendelkezés kiszélesítéséhez.
Azóta a történelem bizonyította, hogy a Bédy-Schwimmer-féle férfi sovinizmusnak nincs sok alapja, mint ahogy a patriarchális társadalomszerkezet is legfeljebb a mából nézve tűnhet szánt szándékkal elnyomónak, a film azonban pont azt az átmeneti időszakot mutatja be – jegyezzük meg, rengeteg humorral és iróniával –, amikor ezek a kérdések először felvetődtek. Mindezt mégis úgy, hogy a politikai, ideológiai állásfoglalások helyett megmarad egy szerethető, romantikus bohózatnak.
Hogy jobb vagy rosszabb lett-e azóta a nők helyzete, az erősen megítélés és nézőpont kérdése, de az bizonyos, hogy a sokkal több lehetőség sokkal több jó döntést, tudatosságot, felelősséget is követel, miközben a társadalom vagy a család által kijelölt biztonságos mankóból kevesebb lett. A Majdnem menyasszony viszont szolgál ilyennel is.
A Majdnem menyasszony szombat este nyolc órától látható a Hír TV műsorán, a Szélesvásznú történelem aktuális része 22 órakor kerül adásba. Az ismétléseket másnap 11 és 13 órakor tekinthetjük meg.
Korábbi írásaink és videós anyagaink a filmről itt találhatók:
