Helmeczy Dorottya először a békedelegáció munkájáról szeretett volna filmet készíteni, a Covid-járvány miatt azonban ellehetetlenült a munka. Ez lehetőséget adott a producernek a további kutatásokra, és szakértőkkel való egyeztetésekre, melyekből egyértelműen kikristályosodott: Trianon nehezen dramatizálható pusztán a delegáció munkájára koncentrálva, és a korabeli nemzetközi kontextus nélkül nem is igazán értelmezhető kellő mélységében. Így végül egy teljesen másik, rengeteg megszólalóval és hiteles adattal alátámasztott dokumentum-játékfilm valósult meg.
Trianon drámája és az objektív tények
A producerhez a munkafolyamat későbbi szakaszában csatlakozott Tősér Ádám rendező, aki a már korábban leforgatott játékfilmes részleteket összeillesztette az archív felvételekkel és az újonnan rögzített magyar, illetve francia történészek interjúival.
A végeredmény megterheli az ember lelkét, ugyanakkor nagyban segíti a megértést és az elfogadást, főleg azért, mert mentes mindenféle áldozatiságtól és bűnbakkereséstől.
Az alkotók szigorúan tartották magukat a tudható történelmi tényekhez, nem engedtek megalapozottnak tűnő, de direkten nem bizonyítható teóriáknak.
Trianonnal kapcsolatban számtalan legenda van, összeesküvés elméletek, amelynek egy része feltehetően igaz. De ezeket kerülni kell. Amire nincs olyan bizonyíték, amiről tudjuk, hogy húsz év múlva is biztosan megállja a helyét, azt kerülni kell
– árulta el Tősér Ádám rendező a film koncepciójának egyik leglényegesebb elemét. Helmeczy Dorottya a film tényszerűségével kapcsolatban a beszélgetés során többször is kihangsúlyozta, hogy száz év után ez a film ma fájdalmasan aktuális, mivel valami nagyon hasonló zajlik a világban, mint akkor az 1910-es években:
Ez most egy borzasztóan objektív referencia arra is, hogy az európai politika pillanatnyi érdekeken alapul és esetleges, nem feltétlenül vannak benne racionális elvek. Rávilágít, hogy az érdekképviselet iszonyatosan fontos, mert enélkül ez bármikor megismétlődhet.
Hiába telt el 104 év, és beszéltünk róla rengeteget, nemzeti sorscsapásunk mégis egy kibeszéletlen trauma, amivel kapcsolatban a producer saját családtörténetét is megosztotta a műsorban. Trianon még sok-sok évtizeddel később is szedi az áldozatait.
A feldolgozatlanságnak több oka is van, összetett kérdéskör, ugyanakkor Tősér Ádám elsősorban az aktuálpolitikát emelte ki, ami gyakran a saját képére formálva igyekszik megúszni a komoly szembenézést, vagy ráerőltetni olyan ideologikus értelmezéseket, ami nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak, mert egész egyszerűen nem is úgy történtek meg. A rendező hozzátette:
Nem hiszem, hogy bármilyen történelmi kérdéssel kapcsolatban igazságot lehet tenni. De abban, hogy a történelmi hitelességet szem előtt tartva kell dolgozni, abban viszont nagyon is hiszek.
A történelmi hitelességnek azonban több vetülete is lehet, és ennek megfelelően a válaszok is különbözők.
Az alkotók is kilenc olyan Trianon-kutató történésszel egyeztetettek, akik mind másképp értékelik Trianont. Más-más irányból közelítenek hozzá, különböző aspektusait domborítják ki, máshová teszik a fókuszt. Ennek ellenére a lényeges kérdésekben mégis mind ugyanazt tudták mondani, a magyar történészek épp úgy, mint a francia megszólalók.
A legfőbb célunk az volt, hogy beszéljünk Trianonról. Ha ismerjük az okokat, könnyebb elfogadni is.
Trianonról 2020-ban szintén Helmeczy Dorottya és Máthé Áron közreműködésével már készült egy televíziós dokumentum-játékfilm a Megafilm forgalmazásában. A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében a békedelegációt vezető gróf eredetileg francia nyelven elhangzott beszédét dramatizálta (a címszereplőt Rátóti Zoltán alakította), a körülményeket magyarázó történész megszólalásaival, kezdetben feltehetően a Béke – A nemzetek felett is hasonló módon készült volna el. Az 50 perces film megtekinthető az MTVA oldalán, a Béke – A nemzetek felett pedig szombat este 20 órától lesz látható a Hír TV műsorán, míg a Szélesvásznú történelem aktuális része 22 órakor kerül adásba.
