A Hír TV Szélesvásznú történelem című műsorában Zavaros Eszter és Csatári Bence ezúttal a Rákosi-korszak egyik kiemelkedő film alkotását, a Gertler Viktor által rendezett Állami Áruházat járja körbe alaposabban a meghívott vendégekkel. Horváth Péter még 2011-ben a Győri Nemzeti Színházban állította ismét színpadra a film alapjául is szolgáló operettet, a Jászai Mari-díjas Vida Péter pedig ebben alakította az egyik legfontosabb mellékszereplőt, aki rossz kapitalista módjára sózza rá az emberekre a portékát. A műsorvezetők velük beszélgettek a magyar film egyik kiemelkedő közönségsikeréről, a „szocialista operettről”, amire több mint négymillió ember ült be a mozikban.
Állami Áruház, a rózsaszín szocializmus
A fiatal és idealista Kocsis Ferenc (Gábor Miklós) öntörvényű férfi, aki alig várja már, hogy tanulmányait kamatoztatva végre munkába álljon, és tudásával, emberségével a serényen dolgozó népet szolgálhassa. Az Állami Áruházban azonban kezdetben rossz szemmel nézik az üzlet munkamódszereit és hozzáállását illető kritikáit (az igazgató spórolás céljából rosszul szabott, szegényes ruhadarabokat kínál a gyanútlanul nézelődő vásárlóknak), ám ez gyökeresen megváltozik, amikor az elvtársak bölcs éleslátással őt nevezik ki az üzletvezetőnek. Kocsisnak helyt kell állnia a szocialista termelési versenyben, miközben nemcsak a régi igazgató áskálódásával, de a szerelem nehézségeivel is meggyűlik a baja.
1953 az egyik legsötétebb éve lehetett a szocializmusnak. Nélkülözések, éhezés, csengőfrász közepette épült újra az ország, és ugyanaz élt a fiatalságban, ami akár ma is, mikor már a tőke rémuralmát éljük. Tele vagyunk azzal, hogy élni akarunk, és szeretni akarjuk egymást.
– kezd bele a korszak hátterének felfestésébe Horváth Péter. Az Állami Áruháznak valóban fontos erénye volt, hogy a leplezetlen propagandát, a szovjet mintát követő termelési filmek sematizmusát a musical és romantikus-komédiák szórakoztató elemeivel keveri. Gertler Viktor és a három forgatókönyvíró a 30-as 40-es évek könnyed közönségfilmjeit folytatták az 50-es évek szocialista közegében, aminek azonban alapvető célja volt a nevelés és a propaganda.
Ezeket az elemeket az alkotók rendszerint szándékosan túlcsavarják, amivel a korabeli közönség is cinkosan össze tudott kacsintani.
Az Állami Áruház története, dialógusai, dramaturgiája könnyen hiányt ébreszthet a nézőben, ebből a szempontból kevésbé öregedett jól a film, ám a musicalbetétek még a legjobb hollywoodi zenés-táncos filmekkel is képesek versenyre kelni, a színészi játék pedig egészen új rétegeket volt képes hozzáadni az egyébiránt nem túl bonyolult karakterekhez.
Érdemes külön kiemelni a könyvelő Glauziusz bácsit alakító Feleki Kamillt, akit a Szélesvásznú történelem adásában is többször említenek. Továbbá nem sok filmben láthatjuk Budapestet úgy pompázni, mint az Állami Áruház kültéri felvételein, azóta se nagyon készültek szebb látképek a Gellért-hegyről, a Normafáról nyíló kilátásról vagy az Astoria hömpölygő tömegéről.
A film alapjául szolgáló operettdarab valós eseményeken alapszik, a filmben Kocsis elvtárshoz hasonlóan a Zsédely József nevével jelzett Zsédely-mozgalom célkitűzése is az volt, hogy minőségi portékával lássa el a boltokat és a vevőket – derül ki a korabeli filmhíradó adásából.
Érdemes lesz tehát szombat délután a tévéképernyők elé ülni, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja 17.30-tól látható, az Állami Áruház pedig 19.10-től a Hír TV műsorán. Az ismétlések másnap vasárnap 11.00 és 13.00 órakor lesznek megtekinthetőek.
