A Kacsamajom még Kádár Jánost is kiborította, könnyen dobozban végezhette volna a magyar zenés film

1987-ben mutatták be Tímár Péter beszédes című Moziklipjét, amely 18 egymásra felfűzött zenés szkeccset tartalmazott, olyan korabeli előadókkal, mint a Napoleon Boulevard, a Sziámi, a V. M. Band és Katona Klári. A Szélesvásznú történelem május elsejei adásában Csatári Bence és vendégei a Moziklip kulisszái mögé néznek.

2024. 05. 01. 11:00
Moziklip
A Moziklip egyik leghíresebb filmrészlete, a Kacsamajom áthallásai még Kádár Jánost is kiborították. Forrás: MNF
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Hír TV Szélesvásznú történelem című műsorában Csatári Bence ezúttal Varga Miklóst és Vincze Lillát látta vendégül, akik együtt szerepeltek Tímár Péter 1987-es Moziklip című filmjében. A film a zenés videoklipek esztétikáját ötvözte az egész estés játékfilmek hosszával. Klasszikus értelemben vett története nincs, viszont az átlagos videoklipek funkcióján túlmutatva megdöbbentően hiteles korleletként szolgál a szocializmus végnapjairól, a Kádár-rendszer hanyatló társadalmáról.

Vincze Lilla és Varga Miklós a Moziklip forgatásáról mesél a Szélesvásznú történelem új adásában.
Vincze Lilla és Varga Miklós a Moziklip forgatásáról mesél a Szélesvásznú történelem új adásában (Forrás: Hír TV)

Moziklip – A 80-as évek szocialista életérzése

„Milyen zenéket hallgattunk a nyolcvanas években? Éppen olyanokat, amilyen az életünk volt. Nyomasztót és vidámat, de a vidám is nyomasztó volt” – ennél pontosabb leírása aligha lehetne Tímár Péter filmjének, mint amit a rendező a saját oldalán fogalmazott meg. 

Vincze Lilla a Napoleon Boulevard énekesnőjeként került bele az egyedülálló projektbe, amiben vele együtt 18 popzenei és újhullámos előadó, zenekar kapott lehetőséget.

Az  EMeRTon-díjas énekesnő szerint egészen egyedülálló produkcióról van szó, amiben Tímár Péter képes volt ezt a rengeteg különböző hangot és stílust egybegyúrni.

Nekem az tetszett a legjobban, hogy olyat hozott ki a Napoleon Boulevard-ból, ami nem volt igazán jellemző a zenekarra.

Varga Miklós csak később tudta meg, hogy Tímár Péter volt az István, a király trükkoperatőre. Az énekes a rockopera ősbemutatója révén tett szert országos ismertségre, ahol a címszereplőt játszotta, a koncertfilmben már csak a hangját kölcsönözte István királynak. Közelebbi ismeretségbe csak a Moziklip előkészületei alatt kerültek, amikor a rendező arról próbálta meggyőzni, hogy a film kedvéért énekelje fel Cseh Tamás Munkásszállás című dalát.

Amikor megkeresett, hogy ezt kellene elénekelni, én ugrottam egy tarajosat, mert mondom, mi közöm nekem Cseh Tamáshoz? Tiszteltem, szerettem, de hát fogalmam nem volt az ő munkásságáról közelebbről, és annyira testidegen volt a számomra, hogy én ellenálltam.

A zenekar is tiltakozott, mivel ez nagyon más műfajt képviselt, mint amit a rajongóik megszoktak a Varga Miklós Bandtől, ám végül egy soha be nem váltott ígéretnek és a rendez győzködésének köszönhetően beadták a derekukat. 

A Munkásszállásos kliprészlet viszont Varga Miklós szerint is nagyon jól sikerült, olyannyira, hogy ezek után a rajongók többször nehezményezték, hogy nem játsszák a koncerteken.

Az említett klip:

A filmben hallható dalok listája

  1. V’Moto-Rock: Moziklip 
  2. Komár László: Élni tudni kell 
  3. Anita: Várj rám
  4. Z’Zi Labor: Szárnyak nélkül
  5. Ács Enikő: Kornél és Elvira
  6. Varga Miklós: Munkásszállás
  7. Katona Klári – Somló Tamás: Boldog dal
  8. Kőnigh Péter és a Ciklámen: Indián dal
  9. Kamara Rock Trio: Kacsamajom
  10. Sztevanovity Zorán: Számíthatsz rám
  11. Napoleon Boulevard: Álmunkra vigyázz
  12. Laár András: Szerda királynő
  13. Sziámi: Mi már leszoktunk róla
  14. Révész Sándor: Ne várd a hullócsillagot
  15. Kentaur: Sirálysziget
  16. Sziámi: 100 bolha
  17. Korom: Vasárnap éjjel
  18. Dolák-Saly Róbert: Az elveszett éden
     

Csatári Bence és vendégei rávilágítottak az alkotás történelmi hátterére, az akkor már recsegő-ropogó szocialista rendszer szürke valóságára, ami több korabeli magyar filmben is vissza-visszaköszön (például: Könnyű testi sértés, Egészséges erotika, Dögkeselyű stb.).

Ennek egyik jelét a politikai változások mellett (például ’87-ben Lázár Györgyöt az akkor még reformkommunistának hitt Grósz Károly váltotta a főtitkári poszton) abban látják, hogy a cenzúra is sokkal puhább, engedékenyebb lett. Bár a Moziklipnek is voltak kifogásolt részei, amiért majdnem egy dobozban végezte. 

Az anekdota szerint Kádár Jánosnak nagyon nem tetszett a film talán leghíresebb szkeccse, a Kacsamajom. Kádár nem annyira Laár András és Árpádi László dadaista szövegén akadt fent, mint inkább a klipben látható rajzolt figurán, a vörösre festett, rendőrnek kinéző Kacsamajmon, ami fenyegető ÁVH-s tisztre emlékeztethette az öregedő kommunista vezért.

Érdemes lesz tehát május elsején a tévéképernyők elé ülni, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja 19.15-től, a Moziklip pedig 20 órától lesz látható a Hír TV műsorán.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.