Az arany ember – Pesszimizmus és romantika

A Gertler Viktor-féle filmes feldolgozás, valamint a József Attila Színház 2013-as színpadi változata is témája a Szélesvásznú történelem november elsején este látható epizódjának. Bátran kijelenthetjük, hogy Jókai nagy klasszikusa, Az arany ember filmen és színházban is megállja a helyét. Nemcsák Károly színművész a színpadi verzióról árul el érdekességeket, a műsor második felében pedig Dudás Viktor filmszakértő idézi fel a 60-as évek magyar mozgóképes univerzumának jellemzőit.

2023. 10. 30. 19:00
Szélesvásznú történelem, Hír tv, Az arany ember
Fotó: Hír tv
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ne felejtsük el, hogy két korábbi feldolgozás is kapcsolódik Jókai Mór híres alkotásához. Egy némafilmes történet Korda Sándor rendezésében, valamint a Gaál Béla-féle verzió Csortos Gyulával, aki ebben a filmváltozatban Brazovics Atanázt alakította. Nemcsák Károly a műsor első felében a 2013-as színházi verzióval kapcsolatos emlékeket idézi fel, valamint a regény számára fontos mondanivalóját. Így például kiemeli az adott szó erejét, illetve persze az ifjúságot, a családokat megszólító jelleget is. Ezek alapján érdemes volt a történetet beemelni a József Attila Színház repertoárjába. 

arany ember film
Nemcsák Károly Krisztyán Tódort alakította Az arany ember 2013-as színházi változatában (Forrás: Hír TV)

A színművész az 1962-es filmváltozatot is nagyon szerette, különösen a természeti környezet miatt. Annak idején persze a szereposztás is nagyon különleges volt: Béres Ilonával, az Erdélyből származó Csorba Andrással, Krencsey Marianne-nal, Latinovits Zoltánnal láthatjuk ezt az alkotást. A 2013-as színházi előadásban Nemcsák Károly Krisztyán Tódort alakította, akit korábban Latinovits játszott. 

A főszerepet játszó színész úgy emlékszik vissza, Csiszár Imre rendezőtől nagyon jó irányítást kaptak, ráadásul úgy érzi, Timár Mihály és Krisztyán Tódor szerepében kiváló párost alkottak Rékasi Károllyal is. 

A film üzenete mostanában már a nemzedékek felfogásától is függ, ám romantikusabb lélekkel nézve sok szépet is ad a nézőnek, s konfliktusait is megélhetjük egy egészen más viszonyrendszerben.

Dudás Viktorral a filmhíradó képsorai mellett kezdődik az 1962-re visszatekintő beszélgetés. Megtudjuk, hogy ez a Jókai-adaptáció volt az a film, amely elindított egy hosszabb adaptáció-sorozatot Jókai műveiből. Gertler Viktor rendező pedig ekkor már a Hunnia Filmgyártó Vállalat vezérigazgatója volt, amely a háborúk közti időszakban a harmadik legtöbb filmet készítő európai stúdiónak számított. 

Sőt, Az arany ember volt az első magyar szélesvásznú film, amihez egyenesen Svédországból hozták a technikát. A filmet óriási érdeklődés övezte, és nagyon szerették is a nézők, még ha a kritika elégedetlen is volt például a főszereplővel, Csorba Andrással.

Izgalmas ötlet a női alakok elemzése is, amelyet Csatári Bence indít el: szó esik a Krencsey Marianne alakította démoni Athalie-ról, amely szerepért nagyon hálás volt a színésznő. Pécsi Ildikóról a vonzó Noémi szerepében esik szó, illetve Béres Ilonát is kiemelik, akit itt még főiskolásként láthatunk: ez a film alapozta meg a hírnevét. Mindezek mellett a Jókai életében történt néhány eseményről is értesülünk, amelyek során a regény alapgondolatai megszülettek.

arany ember film
Dudás Viktor filmszakértő Az arany ember-filmekről beszél (Forrás: Hír TV)

Elsősorban Jókai-olvasók és persze Az arany ember történetét kedvelő nézők figyelmébe ajánljuk a Szélesvásznú történelem szerda esti adását, hiszen ez alkalommal 19 órától lehet megnézni a Hír TV adásában a beszélgetést. Ezt követően a filmet is meg tudják tekinteni.

Borítókép: A Szélesvásznú történelem műsorvezetői és vendége (Forrás: Hír TV)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.