Arany ember a Sváb-hegyen

A Petőfi Irodalmi Múzeum is bezárt, a zárt ajtók mögött azonban nem állt meg a múzeumi élet.

Jókai Mór arcvonásai Anakreón szobrán Forrás: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori nyaraló ma védett történeti kert, melyben örökzöldek társaságában Anakreón üldögél. A bordalairól híres ókori görög szerző szobrát Róna József mintázta meg, nem is akárhogyan: miközben a testtartás, a mámoros tekintet vagy a szobor lábánál elhelyezett szőlőfürtök Anakreónra utalnak, az arc másra emlékeztet. Talán nem véletlen, hogy Jókai Mór vonásai köszönnek vissza ránk, hiszen az író igen büszke volt a kertjében termő szőlőre és a saját borára is. Kevésbé tudott, hogy Jókai maga is faragott szobrokat – nőalakokat, különböző mozdulatokban kimerevítve. És nemcsak fába, csontba faragta bele az alakjait, de a regény szálai közé is öltött szoborszerű nőket. Az arany emberben Tíméáról olvashatjuk: „magas, nyúlánk alak és komoly, szoborszerű ív, tökéletes antik vonásokkal, mintha anyja a milói Venus arcán feledte volna szemeit valaha.” Az arany ember az alabástromszobor elől a Senki szigetére menekült: a földi paradicsomba. Jókai az élet viharai elől a Sváb-hegyre.