Írás, de okosban: hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az alkotást? 

A november az írás hónapja, így ismét fellángolt a mesterséges intelligencia hívei és ellenzői között a vita a kreatív írásban kezdődött új korszakról. Számos kreatívszakember retteg a technológiától. A kérdés az, hogy mennyire jogosan.

Fotó: Shutterstock

Az MI válaszai attól függenek, mit kérdez az ember, és ha sokáig faggatja, akkor megkapja azt, amit tulajdonképpen vár, mert a kérdésekben rejlik

– mondja Tenner Anna szerkesztő. – Hogyha túl általános a kérdés, akkor a válasz is általános lesz, mert nincs mibe kapaszkodjon az MI. A Gemini Pro már kutatásokat végez, de csak abból dolgozhat, ami az interneten fellelhető. És vannak dolgok, amik nincsenek fenn, vagy az egyik adatbázis ezt mondja, a másik azt. Szerkesztőként az a feladatunk, hogy először a teljes írást átlássuk, rendszerben kell gondolkoznunk. Az emberi gondolkodás nagyon fejlett és összetett, és most tulajdonképpen mind tanítjuk a mesterséges intelligenciát — teszi hozzá. 

Algoritmusok veszik át az irányítást? Fotó: VSC

Tisztázatlan jogdíjak  

A kreatíviparban az az egyik legnagyobb ellenérzés a mesterséges intelligenciával szemben, hogy az alapot, amiből dolgozik, valójában nem a szerzői jogokat tiszteletben tartva töltötték fel. Számos könyv esetében a különféle MI-fejlesztő cégek nem fizettek jogdíjat a felhasznált regényekért. Emiatt sokan igyekeznek elzárkózni az MI-használattól, hiszen ha kiderül, hogy egy karakter vagy fordulat lopott, akkor nincs kit számonkérni. Ha ugyanis a szerző akarva vagy akaratlan másol, akkor felelősséggel tartozik, a mesterséges intelligencia esetében viszont hiányzik ehhez a szükséges jogi háttér. Ugyanakkor haladó szellemű szakértők úgy vélik: az MI tanulási és alkotási módja valójában nem különbözik attól, ahogyan az ember tanul és alkot, csak mindezt korlátlan mértékben űzi.

– A mesterséges intelligencia hatalmas előnye, hogy korábban, a regényírás kezdete előtt számos könyvet kellett elolvasni az írástechnikáról, diplomát kellett belőle szerezni, tanfolyamokra járni, most viszont elég elkezdeni írni, Az MI visszajelzései alapján menet közben tanulja meg az ember, mit jelent például a háromfelvonásos rendszer vagy hogyan épül fel egy történet a forgatókönyvírás egyik alapmódszere, a Save the Cat szerint. A világ összes írástechnikai tudása rendelkezésre áll, ami tanácsot adhat, de csak akkor, ha az ember jól használja a mesterséges intelligenciát – magyarázza Ana del Valle, az amerikai székhelyű AI Creative Writing Academy alapítója.

Ana del Valle kreatív írásból diplomázott, ugyanakkor technológiai háttere is van. A ChatGPT-ben felépített egy speciális rendszert, amely nem történeteket ír, hanem a tervezésben, a szerkesztésben és a véleményezésben segíti ügyfeleit. Ellene van a mesterséges intelligencia által generált tartalmaknak, azonban szerinte – és az amerikai írói céh véleménye szerint is – különbség van e között és az MI által segített írások között. Utóbbiba elsősorban a tervezés és szerkesztés tartozik, az írás egyáltalán nem.

Egyébként ezekre is van már szoftver, például a Sudowrite vagy a Novelcrafter. Jason Hamilton fantasyíró például rendszeresen tart előadásokat, hogyan lehet ezeket jól használni. Bár rendre kiemeli, hogy a szoftverek az első verziót akár képesek is jó prompt esetén megalkotni, az írás viszont az újraírásnál kezdődik. – Akit a mesterséges intelligencia be tud vinni az erdőbe, az valójában nem író, nincs saját stílusa. Aki viszont tudja saját magát értékelni, annak segíthet, hiszen keretrendszert biztosít – állítja Tenner Anna.

– Nem lenne szabad, hogy az iparág határozza meg, hogy egy író milyen eszközöket használhat. Nem tisztességes  egy ügynök vagy kiadó részéről kikötni, hogy nem fogadnak olyan kéziratokat, amelyek bármely formában MI-beavatkozással készültek. Ugyanis tegyük fel, hogy az író szerkesztő segítségét veszi igénybe, ami abszolút elfogadott. A szerkesztő átírja a kézirat tíz-húsz százalékát. Ettől még ugyanúgy a szerzőt tartjuk a kézirat készítőjének. Ha valaki ugyanezt a feladatot mesterséges intelligenciával végezteti, akkor sem lenne szabad más elbírálást alkalmazni – mondja Ana de Valle.

Már csak azért is kettős a mérce, mert az ügynökök és a kiadók maguk is alkalmaznak mesterséges intelligenciát. Éppen azért De Valle szerint a legnagyobb ellenállás a szerkesztők részéről látszik, akik félnek saját munkájuk elvesztésétől. Ezt Magyarországon is tapasztalható. Szinte alig van szerkesztő, aki bátorítaná az írókat a mesterséges intelligencia használatára.

Új irányok 

Kozma Réka szerkesztő például úgy véli: az MI egyáltalán nem ír jól,

se műfordítani, se szerkeszteni, se művészi szintű grafikát generálni, se egy sereg komplexebb és/vagy kreatív dolgot nem tud jól. 

K. M. Weiland díjnyertes író és kreatívírás-oktató ugyanakkor azt állítja: a GPT4 és az afeletti modellek képesek koherens narratívákat, párbeszédeket és váratlan cselekményfordulatokat generálni, amelyek új irányokat nyitnak a szerzők előtt. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az írók a hangra, az érzelmekre és az eredetiségre összpontosítsanak, azaz éppen a kreatív írás legfontosabb részére.

Alapvetően két csoportba oszthatók a kreatív szakemberek: az egyik csoport fél, és igyekszik visszazárni a szellemet a palackba, a másik viszont azt mondja, alkalmazkodni kell.

Tény, hogy a mesterséges intelligencia gyorsítja a munkát a szöveg pillantok alatt való generálása miatt. Kiváló az adatelemzésben, hatékony és mindenki számára elérhető.

Ugyanakkor kreativitása a betáplált alapok által behatárolt és függővé tehet. Nem véletlen, hogy gyakran kerül olyan kézirat Tenner Anna kezébe, ahol a szereplők „megforgatják a szemüket”, „oldalra billentett fejjel néznek” vagy „felszólalnak” akkor is, ha nem a parlamentben játszódik a cselekmény.

Szakértők úgy vélik, hogy a fejlődést nem lehet visszafordítani. Ahogy az ember mindennapjainak része lett az internet, úgy a mesterséges intelligenciával is együtt kell élni. Az írás jövője ezért nem az ember és a gép küzdelme, hanem egy újfajta együttműködés, amely a karmester munkájához hasonlít. A technológia az új hangszer, de a dallamot továbbra is az ember írja.

Borítókép: Szinte alig van szerkesztő, aki bátorítaná a szerzőket az MI használatára (Fotó: Shutterstock)