Lakókocsik között érkezünk meg a Pázmándy–Brauch-kastélyhoz, ahol forgattak már sikeres tévéfilmet, a Félvilágot, de itt készültek a Ma este gyilkolunk felvételei is, amiről nemrég írtunk ugyanezen hasábokon. Az 1820-as években épített, klasszicista földszintes kastély egy nyolchektáros park közepén áll, ami ezen a sajtónyilvános forgatási napon pavilonokkal, padokkal és újságírókkal telik meg, a homlokzata pedig egészen biztosan megkapta a megfelelő megvilágítást a rengeteg méretes lámpától. A hátsó bejáraton át nézhetünk bele a forgatásba.
Így jutottunk idáig
A tucatnyi stábtagon keresztül eljutunk a szobába, ahol forog a kamera. – Hogy történt ez velem? – teszi fel szomorúan tükörbeli önmagának a kérdést Kelemen Hanna gyönyörű menyasszonyi ruhában. Befut hozzá – századfordulós kosztümbe öltözve – Kanyó Kata: a fiatal nő láthatóan az ifjú ara helyett is izgul az esküvő miatt. – Mindenki rohan a templomhoz – újságolja. A meglehetősen hosszúra nyúló felvételben befut még Vasvári Emese, majd Görög László és Gáspár Tibor is, akik a filmben mind testvérek: az örömapa, a nagybácsi és a nagynéni. Ők is izgatottak, úsznak a boldogságban, csakhogy a menyasszonynak nem akaródzik indulni. – Így jutottam idáig – zárja a jelenetet fennhangon Kelemen Hanna, amiből arra lehet következtetni, hogy a filmet a közönséghez közvetlenül beszélő narráció keretezi, és egy flash forward (időben való előreugrás) nyitja majd.
Készül még egy felvétel ugyanerről, a szünetben Kelemen Hannának igazítják a sminkjét, Pacskovszky József rendező látható szakértelemmel instruálja őt, majd a kontrollmonitoron át követi a jelenetet, amit még egy repülőgép hangja is megzavar. Ezúttal máshonnan igyekszünk megnézni ugyanazt, hátha többet látunk, de persze Murphy törvénye szerint a felvétel alatt kezd kaparni a torkunk, hősiesen fojtjuk el a köhögési ingert és angolosan távozunk, amíg nem találunk kifelémenet egy szobában egy palack bontatlan vizet. Megmenekültünk, és a jelenet is. A filmből ennyit láttunk, de a forgatások már csak ilyenek, viszont ebédszünetben minden alkotót kifaggatunk arról, amiről lemaradtunk.
Menyasszony vagy mégsem?
Annyi egyértelműen kiderül az alkotók szavaiból, hogy a jelenet valóban a film elején szerepel, benne a címszereplő „majdnem menyasszony” meginog az esküvő előtt, ez az utolsó esélye dönteni a házasságáról, ami, ha nem is kényszer-, de érdekházasság, szülői nyomásra. Ábel Marika egyke, egykoron tehetős családja elszegényedőben van, aminek oka, hogy a vasút (és ezzel a kozmopolitizmus is) megjelent a kisvárosukban, és a Gáspár Tibor által megformált családfő, Pál üzlete szép lassan csődbe megy. A századelő boldog békeidejében mintha megállt volna az idő, de ennek most vége. Mint ma a mesterséges intelligencia megjelenése, egy technológiai innováció szüntet meg munkákat, teszi feleslegessé az embert és kelt ezzel nagy riadalmat.
Az eladósorba érett Marikát azonban megérintették a nőmozgalmak, a szüfrazsettek, így őt a saját boldogsága is foglalkoztatja.
Mint Kelemen Hannától megtudjuk, a karaktere bátor, lázadó nő, akit az anyagiak helyett például a művészetek és a filozófia, a költészet és Nietzsche érdekel. Álmodozó, amit a film történetszövése is visszaad, hiszen az általunk látott jelenetben is elmereng. Ő a narrátor, és a történet során olykor megszólítja a nézőt, a közönség a lány fejében éli át a történetet. Ami nem csak a női egyenjogúságról és önrendelkezésről szól, de a mindenkori felnőtté válásról is, hiszen Marika most érik nővé, és meg kell hoznia élete legfontosabb és legnehezebb döntését.
Az egyén és a család
Ami a jelenet mellékszereplőit illeti, Gáspár Tibor karaktere, a családfő, Pál egy szerető apa, aki vállalkozása hanyatlásával megpróbál jó és gazdag férjet találni a lányának, hogy anyagi biztonságban tudja. Mint a színésztől megtudjuk, ez a karakter számára is egy (belső) kényszer, egy fájó pofon az élettől, így megpróbál humánusan eljárni. A változó időkben meg kell újulnia az egész családnak, újra fel kell találniuk magukat. Bátyja, Miklós, akit Görög László alakít, nagyon más személyiség, erős köztük a kontraszt. Eredetileg a báty lett volna a családi vállalkozás örököse, de fiatalon elkövetett egy főbenjáró bűnt, beleszeretett egy bécsi táncosnőbe, amiről apjuk hallani sem akart. Miklós később elvett mást, egy működésképtelen (érdek)házasságban él egy gazdag nővel (akivel levélben tartják a kapcsolatot), a vállalkozást pedig az öcs vitte tovább. Pali a főnök, Miklós a másodvonalba szorult vissza, de testvérként szeretik egymást. Előbbi konok, gyakorlatias figura, utóbbi viszont bohém, kedves, szabad ember, szomorú múlttal és olykor nehezen elviselhető jelennel.
