Látványos időutazás a századelő Magyarországán

A fővárostól negyven kilométerre, a Fejér vármegyei Ráckeresztúron fejeződött be a Majdnem menyasszony című film forgatása. A Megafilm Service produkciójában, Pacskovszky József rendezésében készült tévéfilm Herczeg Ferenc 1911-es regényén alapul, az 1900-as években játszódik, ám olyan, mindig aktuális kérdéseket feszeget, mint a női önrendelkezés és a család szerepe.

2023.07.27. Ráckeresztúr Majdnem menyasszony című film forgatása Majdnem menyasszony c film forgatása Fotó: Kurucz Árpád

Lakókocsik között érkezünk meg a Pázmándy–Brauch-kastélyhoz, ahol forgattak már sikeres tévéfilmet, a Félvilágot, de itt készültek a Ma este gyilkolunk felvételei is, amiről nemrég írtunk ugyanezen hasábokon. Az 1820-as években épített, klasszicista földszintes kastély egy nyolchektáros park közepén áll, ami ezen a sajtónyilvános forgatási napon pavilonokkal, padokkal és újságírókkal telik meg, a homlokzata pedig egészen biztosan megkapta a megfelelő megvilágítást a rengeteg méretes lámpától. A hátsó bejáraton át nézhetünk bele a forgatásba.

Vasvári Emese, Görög László és Gáspár Tibor. Fotó: Kurucz Árpád

 

Így jutottunk idáig

A tucatnyi stábtagon keresztül eljutunk a szobába, ahol forog a kamera. – Hogy történt ez velem? – teszi fel szomorúan tükörbeli önmagának a kérdést Kelemen Hanna gyönyörű menyasszonyi ruhában. Befut hozzá – századfordulós kosztümbe öltözve – Kanyó Kata: a fiatal nő láthatóan az ifjú ara helyett is izgul az esküvő miatt. – Mindenki rohan a templomhoz – újságolja. A meglehetősen hosszúra nyúló felvételben befut még Vasvári Emese, majd Görög László és Gáspár Tibor is, akik a filmben mind testvérek: az örömapa, a nagybácsi és a nagynéni. Ők is izgatottak, úsznak a boldogságban, csakhogy a menyasszonynak nem akaródzik indulni. – Így jutottam idáig – zárja a jelenetet fennhangon Kelemen Hanna, amiből arra lehet következtetni, hogy a filmet a közönséghez közvetlenül beszélő narráció keretezi, és egy flash forward (időben való előreugrás) nyitja majd.

Pacskovszky József rendez Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Készül még egy felvétel ugyanerről, a szünetben Kelemen Hannának igazítják a sminkjét, Pacskovszky József rendező látható szakértelemmel instruálja őt, majd a kontrollmonitoron át követi a jelenetet, amit még egy repülőgép hangja is megzavar. Ezúttal máshonnan igyekszünk megnézni ugyanazt, hátha többet látunk, de persze Murphy törvénye szerint a felvétel alatt kezd kaparni a torkunk, hősiesen fojtjuk el a köhögési ingert és angolosan távozunk, amíg nem találunk kifelémenet egy szobában egy palack bontatlan vizet. Megmenekültünk, és a jelenet is. A filmből ennyit láttunk, de a forgatások már csak ilyenek, viszont ebédszünetben minden alkotót kifaggatunk arról, amiről lemaradtunk.

Menyasszony vagy mégsem?

Annyi egyértelműen kiderül az alkotók szavaiból, hogy a jelenet valóban a film elején szerepel, benne a címszereplő „majdnem menyasszony” meginog az esküvő előtt, ez az utolsó esélye dönteni a házasságáról, ami, ha nem is kényszer-, de érdekházasság, szülői nyomásra. Ábel Marika egyke, egykoron tehetős családja elszegényedőben van, aminek oka, hogy a vasút (és ezzel a kozmopolitizmus is) megjelent a kisvárosukban, és a Gáspár Tibor által megformált családfő, Pál üzlete szép lassan csődbe megy. A századelő boldog békeidejében mintha megállt volna az idő, de ennek most vége. Mint ma a mesterséges intelligencia megjelenése, egy technológiai innováció szüntet meg munkákat, teszi feleslegessé az embert és kelt ezzel nagy riadalmat.

Az eladósorba érett Marikát azonban megérintették a nőmozgalmak, a szüfrazsettek, így őt a saját boldogsága is foglalkoztatja.

 Mint Kelemen Hannától megtudjuk, a karaktere bátor, lázadó nő, akit az anyagiak helyett például a művészetek és a filozófia, a költészet és Nietzsche érdekel. Álmodozó, amit a film történetszövése is visszaad, hiszen az általunk látott jelenetben is elmereng. Ő a narrátor, és a történet során olykor megszólítja a nézőt, a közönség a lány fejében éli át a történetet. Ami nem csak a női egyenjogúságról és önrendelkezésről szól, de a mindenkori felnőtté válásról is, hiszen Marika most érik nővé, és meg kell hoznia élete legfontosabb és legnehezebb döntését.  

Az egyén és a család

Ami a jelenet mellékszereplőit illeti, Gáspár Tibor karaktere, a családfő, Pál egy szerető apa, aki vállalkozása hanyatlásával megpróbál jó és gazdag férjet találni a lányának, hogy anyagi biztonságban tudja. Mint a színésztől megtudjuk, ez a karakter számára is egy (belső) kényszer, egy fájó pofon az élettől, így megpróbál humánusan eljárni. A változó időkben meg kell újulnia az egész családnak, újra fel kell találniuk magukat. Bátyja, Miklós, akit Görög László alakít, nagyon más személyiség, erős köztük a kontraszt. Eredetileg a báty lett volna a családi vállalkozás örököse, de fiatalon elkövetett egy főbenjáró bűnt, beleszeretett egy bécsi táncosnőbe, amiről apjuk hallani sem akart. Miklós később elvett mást, egy működésképtelen (érdek)házasságban él egy gazdag nővel (akivel levélben tartják a kapcsolatot), a vállalkozást pedig az öcs vitte tovább. Pali a főnök, Miklós a másodvonalba szorult vissza, de testvérként szeretik egymást. Előbbi konok, gyakorlatias figura, utóbbi viszont bohém, kedves, szabad ember, szomorú múlttal és olykor nehezen elviselhető jelennel.

Míg Miklós oldalán ott látható egy borzalmas házasság rémképe, a nagynéni, Viola egy másik lehetséges jövő Marika számára, hiszen ő egy vénlány, ami akkoriban mást jelentett, mint ma. 

Neki senki nem volt elég jó, és ő se volt jó senkinek 

– mondja karakteréről Vasvári Emese. Különc figura, aki anyja helyett is anyja a hősnőnek, de közben egyfajta barátnő is, aki a történet talán leghumorosabb szereplője is egyben. 

Szerelmi háromszög

Hajdu Tibor már két napja végzett a jeleneteivel, csak interjúkat adni jött a forgatásra: azóta alszik és edzőterembe jár, próbál feltöltődni a tizenöt forgatási napja után. Ő az egyik férfi főszereplő, egy szerelmi háromszög szívtiprója. Egyfajta ellenerő a hősnővel szemben, talán inkább negatív karakter, a két szerelmi szálból egyértelműen a komplikáltabb. Nem rosszéletű, rosszarcú macsó, annál árnyaltabb, már-már szerethető karakter. Hajdu Tibor számára ez üdítő újdonság, hiszen eddig pozitívabb figurákat játszott, ő volt 

az észérvvel választható kedves, bűbájos, elragadó férfi, most pedig számító, céltudatos és ambiciózus.

Beszélgetésünk közben a szél felborítja a média fogadására felállított pavilont: ilyen a forgatáson is történt, ott egy sátrat borított a kameracsapatra a szél. Mint Helmeczy Dorottya producertől megtudjuk, a film számos helyen, de legnagyobb részben a szentendrei skanzenben készült, ami autentikus és ekként költségkímélő helyszín egy századeleji történetnek, habár a produkció televíziós viszonylatban nagynak számító büdzséből készült. Ráckeresztúron a forgatás utolsó hete zajlott. A film fő attrakciója a Megafilm producere szerint Kelemen Hanna lesz, akinek 

el kell vinnie a show-t, hiszen ő minden, csak nem egy tipikus szomszéd lány,

helyette egy filmsztár minden kvalitása megvan benne.

Fotó: Kurucz Árpád

Jane Austen, Menzel és Fellini világában

Pacskovszky József rendező (aki Herczeg Ferenc regényéből forgatta a Kék róka című filmet is) szerint nem sejtjük rosszul, ha komikus drámát várunk a filmtől. Amit ő olyanokhoz hasonlít, mint a Sörgyári capriccio Menzeltől, vagy az Amarcord Fellinitől: ezek a filmek iróniával, bájjal és szeretettel elevenítették fel egy letűnt kor értékeit. A forgatáson neki és pár visszatérő alkotótársának (amilyen Gózon Francisco operatőr) eszükbe jutott korábbi közös filmjük, az Esti Kornél csodálatos utazása is Kosztolányi Dezső novelláiból, de szerinte Herczeg Ferenc regénye Jane Austen világát is felidézi. 

Békebeli időutazás sok kalanddal, izgalommal, szerelemmel, féltékenységgel, és komikus elemekkel

– ígéri. Könnyen fogyasztható, szórakoztató, gyönyörű kosztümöket és autentikus díszleteket felvonultató, de gondolatébresztő közönségfilmre számíthatunk, ami rákérdez, hol tart ma a női egyenjogúság, és mi fordult belőle a visszájára, avagy megéri-e feláldozni a családot a karrierért, az egyéni boldogulásért.

Helmeczy Dorottya szerint a film utómunkálatait idén befejezik, sőt karácsonykor be is mutatják a Duna Televízióban. 

Mert bár nem karácsonyi történet, de személyes kapcsolatokról szól, és ez ilyen filmeknek Magyarországon nem Valentin-napon, hanem év végén van a szezonjuk. 

Borítókép: Kelemen Hanna a forgatáson (Fotó: Kurucz Árpád)